Nasinszky Jázmin Eszter
A Kalifornia állambeli Los Angeles városrészeként ismert Hollywood a filmipar Mekkája, a turisták egyik álomúticélja köszönhetően temérdek ikonikus látványosságának. De vajon hogyan vált az egykori ranch a szórakoztatóipar fővárosává?
A spanyol felfedezők Kaliforniába érkezve kiűzték az indiánokat, majd földműveléssel foglalkoztak. A ma ismert Hollywood ekkor még egy puszta, kaktuszokkal tarkított terület volt, amelyet Nopalerának hívtak.
Pár száz évvel később a kansasi Harvey Henderson Wilcox Los Angeles nyugati városrészén vásárolt egy farmot és ott telepedett le feleségével és családjával 1886-ban. Néhány év elteltével földjüket kisebb részekre osztották és eladták. 1887. február 1-jén Harvey felesége, Daeida Wilcox javaslatára Hollywoodland-ként jegyeztette be a földbirtokot. A kis falu gyorsan fejlődött: épületeket, utakat építettek, sok gazdag üzletember vásárolt ott telket. 1903-ban különálló várossá vált, ám 1910-ben vízhiány, és a csatornarendszer miatt csatlakozott Los Angeleshez. Hollywoodnak azóta sincs közigazgatási határa. 2002-ben komoly elszakadási mozgalom indult meg, amely végül elérte a kérdésben a népszavazás kiírását. A voksolás azonban közönybe fulladt, így Hollywood továbbra is Los Angeles része maradt.
A független film mentsvára
A filmgyártás eredeti központja New York-ban volt. 1908-ban Thomas Edison és Eastman Kodak cégszövetséget alapítottak Edison Trust néven. Szigorú tartalmi ellenőrzéssel és szabadalmi végrehajtással kontrolálták a filmesek munkáját. A független filmesek, azonban ezt nem tűrték el, új helyet kerestek alkotásaik elkészítéséhez. Ekkor esett a választás a floridai Jacksonville-re kedvező éghajlata, szép tájai, és olcsó munkaerője miatt. 10 év leforgása alatt több mint 30 filmgyártó cég tette át székhelyét ide. Még az 1901-es nagy tűzvész sem riasztotta el a filmeseket.
Azonban 1915-től a helyiek és a stúdiók között kiéleződött a feszültség. A zömében konzervatív lakosság nehezen tolerálta a sztárok kicsapongó életét, valamint a vasárnapi utcai forgatásokról a templomba beszűrődő zajok megzavarták a miséket. Majd Edisonék is feltűntek Floridában (akiktől menekültek a független filmgyártók). Los Angeles ekkor vonzotta magához a filmeseket, ígérve a beleszólás, cenzúrázás nélküli filmgyártást. Tovább fokozta a floridai város elhagyását, hogy az 1917-es polgármesteri választásokat megnyerő John Wellborn Martin kampányának fő ígérete nem más volt, mint a helyi filmipar felszámolása.
De miért pont Hollywood lett a következő úticél? A filmesek fejét Cecil Blount DeMille filmje kapta fel. Ő adott lendületet Hollywood növekedésének egy westernregény megfilmesítésével, ugyanis az eredeti forgatási helyszín Arizona lett volna, de az ottani havas hegycsúcsok nem voltak összeegyeztethetőek a történettel. Ekkor találtak rá Hollywoodra. Különleges, változatos tájai (hegyek, völgyek, síkságok) valamint jó éghajlata lehetővé teszi az egész éves kültéri forgatásokat. Ezeknek köszönhetően jöttek Hollywoodba és szerették meg a helyet a filmesek és a producerek.
Az 1910-es évek végétől Hollywood a filmgyártás központja és a kasszasiker biztosítéka lett. Majd az 1929-ben megrendezett első Oscar díjkiosztó óta a filmvilág fővárosa is, székhelye a legismertebb stúdióknak. A Hollywood-i filmek legfontosabb tényezője a sztárcsinálás. A sztárrendszer a ‘20as években kezdődött; akkoriban a forgatókönyvek a színészekre íródtak: kinézetük, jellemük határozta meg a filmek történetét.
Felirat a dombon
A Los Angelesi-i város ikonikus feliratát 1923-ban állíttatta fel Harry Chandler ingatlanügynök, Hollywoodland nevű ingatlancégének reklámozására. A tervezett egy év reklám után azonban mégsem távolították el az akkor még 13 betűs feliratot, mivel az amerikai mozi Los Angeles-i felemelkedése után Hollywood aranykorában a felirat nemzetközileg elismert szimbólummá vált.
Miután Chandler ingatlanbiznisze csődbe ment a világválságban, senki sem „gondozta” a feliratot. 1940-ben a H betű egy baleset következtében tönkrement, ’44-ben vihar miatt le is dőlt, így 5 évig Ollywoodland-ként volt olvasható a hegyi jelkép. 1949-ben újjáépítették a megrongált feliratot, azonban a ‘LAND’-et ezúttal kihagyták a helyreállításnál. A legelső terv az egész felirat lerombolása volt, de mivel a város fontos tartozékává vált, a Hollywood Chamber of Commerce átvette a karbantartását, és felépítették a HOLLYWOOD feliratot, hogy ne csak egy ingatlanos céget, hanem egész Hollywood-ot reprezentálja.
1978-ban a megrongálódott feliratot egy erősebb, tartósabb anyagból készített feliratra cserélték. Hogy ez lehetővé váljon adományokra volt szükség: a kilenc legtöbbet adományozó fejenként nagyjából 27 777 dollárt ajánlott fel a felirat feljavítására. Az 1978-ban lecserélt feliratot 2005-ben árverésre bocsátották az eBay-en, amit Billy Mack 450 400 dollárért kapott meg.
Az Új Édenkert
1937 körül Kalifornia államában létrejött egy utópisztikus mozgalom: a New Age. Az alapelveiben a Bibliával igencsak ellentétes irányzat alapítója, Alice A. Bailey rasszista és antiszemita volt; szerinte az Új Kor emberiségében például nincs helyük.
A New Age elsősorban a keleti vallásokból merít; tulajdonképpen új vallási irányzatként népszerűsítik nézeteiket, amikbe beletartozik a panteizmus, önmegváltás, spiritizmus, démonizmus, ezotéria, az evolúciós elmélet elfogadása, a homoszexualitás támogatása, a kristályok hatásába vetett hit, az asztrológia, és még rengeteg minden más is. A New Age-nek nincs meghatározott dogmarendszere, ezért az egyes hívők között nagy eltérések lehetnek. Ebből következik az egyik legfőbb, a többség által elfogadott és vallott elve is: Istenhez sok út vezet, és mindenkinek meg kell találnia a saját szellemi ösvényét hozzá.
Alice a ’20-as években győzte meg férjét – a Teozófiai Társaság főtitkárát – a Társaság székhelyének áthelyezéséről. A teozófia tulajdonképpen az okkultizmus filozófiai alapja. Központjukat, a lehetséges „Új Édenkert” helyszínét a Hollywood-i felirat környéki dombokon hozták létre. Egy évtizeddel később ugyan áthelyezték székhelyüket máshova, mégis Hollywood megalapítóiként tartják számon magukat. Alice egyébként Lucifer tiszteletére nevezte el kiadóvállalatát, a Lucifer Publishing Company-t (mai nevén Lucis Trust) ami mindmáig az ezoterikus és okkult könyvek gyűjtésével és kiadásával tiszteleg alapítója és a teozófia előtt.
Ha közvetlen módon nem is járult hozzá a Hollywood-i filmkészítés felvirágoztatásához, a New Age ideológiája mindenképp jelentős hatást gyakorolt az álomgyár által képviselt (és tömegeket befolyásoló) filozófiára és üzenetekre. Ideológiájuk pedig a filmvásznon is megjelenik, egyre több műfajú és korosztálynak szóló alkotást átformálva és megfertőzve ezzel már a fiatalabb nemzedéket is.
