Ökrös Margaréta
„Ölni tudnék ezért a ruháért”- halljuk sokszor mit sem sejtve arról, hogy néhányan tényleg képesek rá. A hálaadást követő péntek, azaz a black friday hatalmas leárazásai sokakat lázba hoznak. Olyannyira, hogy egyesek könyörtelen tettekre vetemednek az áruk megszerzése érdekében. Cikkünkben megismertetjük a fekete péntek ellen protestáló aktivisták mozgalmát, illetve a „ne vásárolj semmit” nap eredetét.
A mozgalom eredete és célja
Jobbnál jobb, drágábbnál drágább termékek, a közösségi médiában is folyamatosan visszaköszönő méregdrága árucikkek: egyre többek életében kezd életcéllá válni ezek elérése, a fekete péntek pedig pontosan ennek az őrületnek ad teret. Ez ellen való tüntetés képpen állt elő a radikális ötlettel 1992-ben Ted Dave, kanadai származású művész, hogy a hálaadást követő pénteken ne vásároljunk semmit. Ez a túlfogyasztás elleni tiltakozás jelképe, arra való felszólítás, hogy álljunk ellen és próbáljuk meg csökkenteni a felesleges termékek felhalmozását. Az állandósult vásárlási szokásaink hatalmas terhet rónak földünkre, hiszen ezek nyersanyagot és rengeteg energiát igényelnek. Minél több a kereslet, annál többet gyártanak. Dave elgondolása szerint az ünnep után nem a vásárlással kellene foglalkoznunk, hanem a természet szépségében kellene gyönyörködnünk. A mozgalom nem ok nélkül indult: a lentiekben néhány elrettentő eseményt olvashattok, amikor az emberek nem éppen morális kereteken belül próbáltak megszerezni akciósan meghirdetett termékeket.
A black friday sötét oldala
Nem is gondolnánk, hogy egy egyszerű leárazás halottakhoz és több száz sebesülthöz vezethet. Pedig nem egyszer fordult elő, hogy a tolongó tömegben némelyek versengése odáig fajult, hogy képesek voltak az áruért emberi életet kioltani. Csak 2006-2018 között 12 ember vesztette életét és összesen 108-an sebesültek meg a nagy akciólázban. Egy ízben 2008-ban egy 34 éves Walmart-i alkalmazotton több mint 1000 ember taposott át. Ugyanezen a napon 2 hölgy konfliktusa lövöldözésbe torkollott. Az incidens ráadásul egy játékboltban zajlott, ahol gyermekek is tartózkodtak.
Olyan is megtörtént egyszer, hogy a nagy tolongás közepette az egyik vásárló fejére rázuhant egy tévé. Nem csak az áruházakban történnek azonban a leárazás napján ilyen szörnyűségek, hanem a közutakon is. A balesetek 11%-át ugyanis az akár egész napos vásárlási küzdelemtől kifáradt söfőrök okozz
Hogyan tüntetnek a mozgalom tagjai?
Az aktivisták különféle tiltakozási formákkal próbálják felhívni az emberek figyelmét, az összes metódus azt közvetíti, hogy egy emberélet többet ér a profitnál.
1. „Bevásárlókocsi örvény”
A tüntetők egy része üres bevásárlókocsikkal beáll a sorokba, majd anélkül, hogy bármit is venne, otthagyja azokat. Vannak akik a parkolókban hosszú sort képezve egymás mögé rakják a sok üres bevásárlókocsit zavarva ezáltal az autóforgalmat. Mások „ne vásárolj semmit” felirattal ellátott lapokat tesznek kosarukra, ezzel fejezve ki tiltakozásukat.
2. Bankkártyák szétvágása
Sok résztvevő plakátokkal és ollókkal keresi fel a bevásárlóközpontokat, hogy felhívják az emberek figyelmét a túlfogyasztásra és arra, hogy rengetegen eladósodnak egy ilyen Black friday féle leárazás következtében. Akiket sikerül meggyőzni, azokat arra biztatják, hogy egy egyszerű mozdulattal vágják ketté hitel- vagy bankkártyájukat.
3. „ Zombi séta”
Egyes tüntetők bizarr módszerekhez folyamodva próbálják elérni céljukat. Vannak ugyanis, akik zombinak öltözve barangolnak a bevásárlóközpontok üzleteiben és parkolóiban. Mindennek a figyelemfelkeltés a célja, hogy a járókelők leszólítsák őket, hogy aztán kifejthessék a ne vásárolj nap lényegét.
A vásárlói őrület jelensége nemcsak Black fridayra jellemző azonban. Valahányszor új iPhoneok kerülnek például piacra, vásárlók megszámlálhatatlan tömege képes már hosszú órákkal a boltok megnyitása előtt az üzletek bejáratánál dekkolni, vagy akár ott is sátorozni, csak hogy elsőként vehessék kezükbe a megjelenő termékeket. A kérdés valóban felvetül: érnek-e ennyit a megszerezni kívánt árucikkek?
