Szakács Hanna Dorotea
Toldi – egy mű, ami több pusztán egy iskolai kötelezőnél. Azonnali óriás sikert hozó mű a magyar irodalomban addig nem sok akadt még. A Toldi megírása mérföldkő szerzője életében és a magyar irodalomban egyaránt.
A történetét és a mű keletkezését nagyjából mindenki ismeri. Arany János a Kisfaludy Társaság által kiírt pályázatra írta meg a történetet, mellyel 1947-ben el is nyerte az első helyezést. Az addig ismeretlen költő egyszersmind berobbant a köztudatba, és több nagynevű költő is felfigyelt Arany pályamunkájára. Így ismerkedett meg Petőfivel is, akivel hosszas levelezésbe kezdtek, és egy életre szóló barátságot kötöttek. Kapcsolatukat a magyar irodalom legszebb barátságaként emlegetik. Sőt, még a világirodalomban is az egyik legismertebb barátságok egyike.
1845-ben is kiírt a Kisfaludy Társaság egy vígeposz pályázatot, amire Arany némi vonakodás után beküldte az Elveszett alkotmányt. A pályázatot megnyerte, de a bizottság egyik tagja, Vörösmarty bírálta művét. Arany ezt a művét ő maga sem tartotta nagyra, azonban ez nem vette el kedvét az írástól, és igyekezett okulni a kritikákból. Az eredmény kihirdetésekor olvasták fel a következő pályázati felhívást is, ami egy olyan „költői beszély” megalkotását írta elő, amelyben a főszereplő egy, a „nép ajkán élő” történeti személy lehetett. Követelmény volt még a népies jelleg is. Példaként Toldi Miklós nevét is emlegette a pályázati kiírás. Fél év kitartó munka után megszületett a pályamű, a 12 énekből álló Toldi.
A mű alapjául Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklósról szóló históriás énekét vette. Emellett nagy hatást gyakorolt Aranyra a mű megírásakor Petőfi Sándor János Vitéze, és annak népies nyelvezete – mondhatni példaként tartotta maga előtt. A főhős jellemének felvonultatásához Homérosz hősi eposzaiból merített inspirációt, mint az Iliász és az Odusszeia, a cselekmény szövésében pedig némi Shakespeare-i beütést érezhetünk. Különösen az Ahogy tetszik című komédiával húzhatunk párhuzamot, ahol szintén nagyon fontos motívumnak tekinthető a főszereplő és a bátyja között húzódó ellentét.
A mű elnyerte a mű egyöntetű elismerését, és 1847. január 23-án, 175 évvel ezelőtt a bizottság kihirdette a Toldit a pályázat nyertesének. Még a korábban kritizáló Vörösmarty is dicsérően beszélt róla. A jutalmat is felemelték 15-ről 20 aranyra. Az írói körök elismerték és maguk közé fogadták Arany Jánost. Országos hírnévre tett szert, és ezzel beindult költői és írói karrierje. Egyre nagyobb tisztelet övezte a nevét, és egy évvel később felvették a Kisfaludy Társaság tagjai közé. Tizenhárom évvel később már őt választották meg a társaság igazgatójának, később pedig a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának.
Hogy miként nyert a Toldi országos szinten elismerést, több magyarázat is létezik. A siker oka résszint a szerző gyerekkorára vezethető vissza. Arany János Nagyszalontán nőtt fel, ami köztudottan régen Toldi-birtok volt. A környéken számos népballada és népmonda terjed el Toldiról. Apja sokat mesélt az ifjú Aranynak Toldi Miklós hőstetteiről, melyeket a leendő költő ámulattal hallgatott. Bár Toldi Miklóst akkoriban még csak kitalált személynek hitték, de a róla szóló mondák látszólag így is hosszan tartó inspirációt jelentettek a költő számára, és a pályázat lehetőséget adott neki, hogy nagy közönség előtt olyan személyről írjon, aki rendkívül közel állt személyiségéhez, akire példaképként tekintett fel már gyerek kora óta. Ezt sikerült olyan kiemelkedő művészi érzékkel megvalósítania, hogy a forradalom hajnalán tulajdonképpen megalkotta a magyarok szuperhősét, akiben az egész nemzet önmagát láthatta.
A siker forrása másrészről az író egyedülállóan széleskörű tudásában és képességeiben keresendő. 3-4 évesen tanult meg írni és olvasni; utóbbinak szerelmese lett. Aranynak olyan szenvedélyévé vált az olvasás, hogy iskolás kora előtt már az egész Bibliát elolvasta. Tudása miatt Nagyszalontán csak a „csodagyerekként” volt nevezetes. Felnőtt korában eredeti nyelven olvasta olyan nagy írók műveit, mint Homérosz, Shakespeare vagy Molière. Olyan gazdag szókincsre tett szert, amely a mai napig is párját ritkítja a magyar irodalomban, nem véletlenül szokták a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerőjeként emlegetni. Művei óriási hatást gyakoroltak a magyar nyelvtudományra, különösen a népi magyar nyelv irodalmi szintekre emelésével.
Arany a sikeren felbuzdulva megírta a mű folytatását is, a Toldi estéjét, ám kiadására még várni kellet az 1848-as forradalom miatt. A trilógia harmadik részét, a Toldi szerelmét pedig körülbelül 30 évvel később fejezte be.
Arany János számtalan kiváló verset írt még a Toldi után. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakjává vált, művei az óta is a magyar irodalomoktatás és a magyar kulturális örökség szerves részét képezik. Máig is előszeretettel nyúlnak műveihez, a Toldiból pedig megannyi színpadi darabot és rajz animációt is csináltak. 175 éves művét pedig a mai napig széles körben olvassák.
