Mosonyi Viktor
Ki ne hallott volna már Steven Spielbergről, a nagyhírű rendezőről, aki megannyi szuperprodukciót tett már le Hollywood csillogó asztalára? Az emberről, aki a filmes szakma legnagyobbjai közt foglalhat helyet, mert ha valaki, akkor ő megérdemli. Cikkünk részben érinti az alkotó karrierjének fontosabb állomásait, de leginkább a személye és a művei mögött álló siker titkára összpontosít, érzékelhető szubjektivitással...
Az igazi rendezők teremnek
Steven Spielberg 1946. december 18-án „termett”, Cincinnati-ben, az amerikai Ohio államban. Zsidó származású nagyszülei a mai Ukrajna területéről vándoroltak be a „lehetőségek földjére”, valamikor az 1900-as évek közepén. A mozgókép világával tizenéves korában kezdett el foglalkozni, amikor is szülei megajándékozták egy Super 8-as típusú kamerával.
Egyes (kevésbé hiteles) források szerint a fiatal fiú nap mint nap, minden feltűnés nélkül, magát nemigen zavartatva besétált a Universal Pictures stúdiójának területére és megfigyelte a számára érdekesnek tűnő dolgokat. Nos, ez a verzió, a szavahihetőbb források megfogalmazásával élve: kissé meseszerű. Valószínűbbnek mondható, hogy az eszes fiatalember szimplán csak kihasznált egy felkínálkozó filmes kapcsolatot, amely éppen kapóra jött neki. Nem erőlködött és nem csörtetett, egyszeriben mégiscsak ott termett az álomgyár kapuiban.
Bár kisfilmjei is figyelemreméltónak bizonyultak, első igazán nagy sikerét 1974-ben a Sugarlandi hajtóvadászattal érte el, kiváltképpen a kritikusok körében. Ezután, a diadalon felbuzdulva, a szárnyait próbálgató Spielberg a horror műfaja felé fordult és megalkotta a rémület kategóriájában mára már kultikussá vált A cápa című filmet, amely 3 Oscar-díjat hozott a konyhára. Emellett mintegy mellékesen jóval több, mint 100 millió dollárt. A rendező karrierje csak ezt követően indult be igazán és filmjei a mai napig töretlen népszerűségnek örvendenek...
A legjobb, vagy a legsikeresebb?
Úgy vélem a legtöbb rendező szeretne egyszer elérni arra a pontra, amikor rendszeresen hangzik el nevével kapcsolatosan az iménti kérdés akár laikusok, akár hozzáértők társalgása során. Spielberg esetében a vita gyakran elkerülhetetlen. A megosztottság alapja a direktor sokszínűségéből ered. Az olyan „pop alkotások”, mint a Jurassic Park vagy az Indiana Jones filmek látványilag, audiovizuálisan hatalmas élményeket tartogatnak, de erkölcsi tanulságot kevésbé közvetítenek a nézők felé. Természetesen ez nem eget rengető probléma.
Alapesetben a dolgot tekinthetnénk úgy, hogy Spielberg ezekkel a művekkel anyagi fedezetet termel az igazán költséges és nagyvonalú projektekhez, mint amilyen például a Ryan közlegény megmentése is. Azonban ez így nem volna teljesen igaz, főleg Steven Spielberg esetében, akiről köztudott, hogy egyáltalán nem veti meg az úgynevezett „könnyebb műfajokat”, sőt...!
Éppen ezekból kifolyólag érvelhetnek többen úgy, hogy a rendező filmes pályafutása filmművészeti szempontból, ha nem is összehasonlíthatatlan mondjuk egy Martin Scorsese-ével, de azért annak a közelébe sem igen érhet. Mindezek ellenére, attól függetlenül, hogy valaki nem a legjobb, még lehet a legsikeresebb és pontosan ez az, amiben Spielberg utolérhetetlen! A 73 éves rendező sikeressége mögött, feltehetőleg a haladás áll. Steven igazi újító: saját stílussal rendelkezik, odafigyel a fiatalabb generációk kívánságaira, elvárásaira és azokat lépésről-lépésre ki is elégíti. Spielbergnek sikerül újra és újra tetemes összegeket kisütnie az eredményesség receptjéből és a fantasztikus az, hogy mindezt nem elcsépelt, olcsó, hatásvadász módon teszi. Ellenkezőleg: minőségi hozzávalókat használ, sokunk nagy örömére! Azon filmeknél, amelyeknél akár csak neve is felmerül, a kasszasiker borítékolt.
Több, mint imponáló, ...
...Spielberg munkássága tiszteletreméltó. Személyemből, a Schindler listája című, életrajzi és egyben második világháborús drámája váltotta ki ezt a megállapítást. A film számomra egyértelműen a rendező legmélyebb, legőszintébb és legszínvonalasabb alkotása; egy gyöngyszem az egész filmiparban és egy véres görbetükör, amely sok más mellett leplezetlenül mutatja be az egyes emberekben rejlő embertelenség, tragikus megnyilvánulásait a holokauszt során.
Mindent egybevetve nagyot hibázna az, aki Spielberget a populáris művei alapján, az „izgalmas, de semmi több” kategóriába skatulyázná be, hiszen aki olyan filmművészeti alkotásokat képes kiadni a kezei közül, mint az általam előbb említett Schindler listája, a Lincoln, a Kapj el, ha tudsz, vagy éppen a Kémek hídja, az mindig is több és annak mindig is többnek kell lennie, mint holmi „kalandiparosnak”. Úgy hiszem nekünk nézőknek nincs más dolgunk, minthogy megadjuk a megérdemelt tiszteletet és a fotelben hátra dőlve élvezzük az általa nyújtott, tengernyi izgalmat...
