Mi alapján választják ki az év legjobb filmjét?

Az Oscar-díj (hivatalos angol nevén Academy Awards) a filmes világ legmagasabb rangú kitüntetése, amit az Amerikai Filmművészetek és Filmtudományok Akadémiája adományoz minden év februárjában a legkiemelkedőbb alkotásoknak, színészeknek. Az akadémia 1927. május. 11-én alapult meg Kaliforniában. Létrejöttével a filmet és a hozzá kapcsolódó háttér munkákat akarták értékelni és népszerűsíteni. Az első gálájukat 1929-ben tartották, de ezt csak zárt körben rendezték meg és nem volt körülötte akkora felhajtás, mint most. Még a rádióban sem közvetítették, csak a következő évtől, felismerve a benne rejlő lehetőségeket.

Mára már tekintélyessé vált díjátadójukon több, mint 23 kategóriában lehet elnyerni az ikonikus arany szobrocskát – amit ma már bármilyen ajándéktárgy üzletben meg lehet venni –, ám mégis az a legnagyobb dicsőség, ha a díjat a legjobb filmnek járó kitüntetésként nyeri el valaki. De vajon az Akadémia tagjai mi alapján választják ki a tíz jelölt közül azt, amelyik a legjobban méltó rá?

A kontárok kiszűrése

Már a jelölést tekintve is több kritériumnak kell megfelelni.

Többek között a filmnek az előző naptári évben kell a mozikba bekerülnie (így például az 1998-as Ryan közlegény megmentése idén nem kaphatja meg a legjobb filmnek járó trófeát).

Egy Los Angeles-i moziban minimum hét egybefüggő napon kell levetíteni, legalább napi háromszor, melyek közül egynek este 6 és 10 óra között kell lennie.

Az alkotásnak el kell érnie a 40 perces hosszúságot (kivéve a rövidfilmes díjaknál).

Hozzáférhetőnek kell lennie 35 vagy 70 mm-es filmen vagy egy 24/48 fps-es progressive scan digitális filmen legalább 1280×720 pixel felbontásban. A szűrők alkalmazásának célja a kontármunkák kizárása. Így is megmarad azonban a nehéz feladat: a sok jó film közül ki kell választani a legjobbat. 

‍

Első és második szavazási kör

Az év legjobbjait az akadémia több, mint 6000 fős zsűrije szavazza meg. Mivel ilyen sokan vannak, 17 szakterületre oszlanak.  Így vannak a producerekkel, színészekkel, rendezőkkel, operatőrökkel foglalkozók csoportjai. Az egyes szekciókba beosztottak csak a saját  területükön adhatják le a jelöléseiket. Ez a választások első fordulója, ahol  kiválasztják a szakterületek legjobbjait. A jelölteket pedig az akadémia által működtetett Samuel Goldwyn színházban egy televíziós sajtótájékoztató keretein belül hirdetik ki.  A második fordulóban már minden tag szavazhat minden kategóriában, így születik meg a végleges eredmény.  A legjobb film kategóriájára viszont mindenki egyből szavazhat.

A tagok döntésében a legfontosabb és egyben legszubjektívebb szerepet a film mondanivalója tölti be: olyan kérdéseket kell feszegetnie, amelyek az amerikai elnöktől, a legismertebb német tudóson keresztül, a naphosszat a rizsföldeken dolgozó kínai családapáig mindenkit foglalkoztat. Legyen elég mély mondanivalója, ugyanakkor ne legyen annyira elvont, hogy az átlagember semmit sem ért belőle. Olyan eseményeket érdemes feldolgoznia, amik évről évre újabb kérdéseket vetnek föl és nem vesztik el az aktualitásukat. Ilyen például a világháborúk témája, ami idén a jelöltek közül két filmben is feldolgozásra került. 

Ehhez persze hozzá jönnek még az olyan „apróságok” is, mint a színészi alakítás – hiszen egy remek témájú filmet is tönkretehet a színész csapnivaló alakítása –, a hitelesség – az alkotás legyen korhű (bár ez a jövőben játszódó filmeknél nehéz feladat) –, a látvány, az operatőri munka és a filmzene is passzoljon. A fentiek mesteri elegyítésén kívül természetesen szükség van még egy csipetnyi titkos hozzávalóra is ahhoz, hogy megkapjuk a legjobb filmalkotást, ami nem lesz elfelejtve az évek múltával sem.