Horváth Noémi
Pár éve még gondolkodnunk kellett rajta, hogy hogy is kell kiejteni Timothée Chalamet keresztnevét, francia vezetékneve miatt pedig még többet hezitáltunk. Ma már több millió ember tudja magabiztosan mondani, hogy ˈtɪ.mə.θi sə.ˈlɑː.mɪ. Hiszen a 2017-ben felbukkant – akkor még csak 22 éves – színészre felfigyelt az egész világ és azóta minden mozdulatát követi.
Chalamet ‘95-ben Manhattanben született. Évközben New York-i gyerekként tengette létét, a nyári szünetben pedig franciaként. Amerikai (ám zsidó gyökerekkel rendelkező) édesanyja és francia származású édesapja révén mind a két országban, nemzetben és nyelvben is otthon érzi magát.
Bimbózó tinédzser éveiben indult el a színészi pályán. Rövidfilmek, sorozatok kisebb szerepek elvállalása után belépett a bűvös, hollywoodi nagyjátékfilmek világába. Elsőként Christopher Nolan látta meg benne a fantáziát és szerepet adott neki a Csillagok között című sci-fijében.
Ám amivel befutott és szó szerint szárnyra kapott, az a 2017-ben megjelent botrányos Szólíts a neveden című romantikus dráma, amiben Emilio Perlmant alakítja. Az LMBTQ közösség legnagyobb örömére, a 17 éves Emilio beleszeret apukája asszisztensébe, Oliver-be. Innentől kezdve pedig nem kell olyan illúziókban ringatni magunkat, hogy a film sikere a gyönyörűen megkomponált jelenetekben, a nyári, olasz tájban vagy kisvárosban rejlik, hanem egyértelműen a két szerelmes férfiben, a meleg turbékoló párban. Timothée előtt tehát egy homoszexuális coming-of-age alkotás adta meg a belépőjegyet a világhírnévhez, hiszen szerepével a világ harmadik legfiatalabb Oscar-díjra jelölt színészeként írta be magát a filmtörténetbe.
Korunk másik legsúlyosabb problémájának elhordozójaként jelent meg a Csodálatos fiúban, ahol egy drogfüggő egyetemista srácot alakít. Az igaz történeten alapuló film bemutatja, hogy egy átlagos, jó körülmények között élő fiú miért nem tud metamfetamin nélkül élni és hogy küzdi le káros szenvedélyét.
Saoirse Ronan, ír színésznővel két alkalommal is megjelent már a mozivásznon. Elsőként egy hipszter zenészként a Lady Birdben, másodjára pedig egy klasszikus, kosztümös regény sokadik feldolgozásában, a Kisasszonyokban. Saoirse szerint Timothée sikere abban áll, hogy férfi létére nagyon érzékeny, és feminin is tud lenni. „Megragadja a közönséget az, hogy ennyire érző lélek és ezt szerepeiben át is adja.”
Egyértelmű, hogy Chalamet nem csak színészként vált a mai kor ikonikus karakterévé. Amellett, hogy olyan tehetségként emlegetik, aki száz évben egyszer születik, megtestesíti azt a stílus- és férfiideált, amit a XXI. század a magáénak tekint. Nem olyan férfi, akiben a női rajongók meglátják a határozottságot, a férfias bátorságot és erőt. Nem maszkulinitásában van vonzereje, hanem sokkal inkább a feminin jegyek miatt közkedvelt. Ez pedig tökéletesen példázza korunk abnormális, feminista ideálját a törékeny, érzelmes, lágy férfiről, akibe ugyanúgy belezúghat egy lány... de egy meleg hajlamokkal küzdő (?) fiú is.
Ideológiailag pedig erősen baloldali eszméket vall, amit jelen állás szerint a világ meleg szívvel előnyben részesít. Nem beszélve a hollywoodi elitről, akiktől szinte elvárt, hogy a szép, új, mindent elfogadó világot propagálják. Az alap tehát, hogy Timothée az LMBTQ szervezetek és mozgalmak támogatása mellett, a BLM (Black Lives Matter) mozgalomban is aktívan részt vett anonim tüntetőként. Instagram követőtáborát is erre buzdította, hogy mindenki legyen egy arc a tömegben, „Show up. Listen. Be a body.” szlogennel. Bár en bloc is kijelenthetjük, hogy arra buzdít, hogy egy olyan ultraliberális tömegmasszában legyünk, ami felé tendál a globális politikai élet.
Személyisége és munkássága látszólag ellentétes világokat köt össze: ez az, amiben népszerűségének kulcsa van. Magában hordozza a heteroszexuális férfibájt, de adott esetben a nőiességet is, populáris és alternatív is, mind a „mainstream” kulturális körben és az elvontabb, „underground” művészeti rétegben is elismerik népszerűségét és kedvelik. Világsztár, de ugyanolyan hétköznapi ember is, mélyérzésű művész, de akár felszínes fiatal is. Denis Villeneuve filmrendező azt nyilatkozta, hogy annak ellenére, hogy Timothée milyen fiatal, olyan kisugárzása van a filmképernyők mögött is, amit a régi, 1920-as évek Hollywoodjában találhattunk meg, egyfajta romantikus, nosztalgikus gyönyör.
Timothée Chalamet szinte mindenhol és mindenben közönségre találna. Szerepeit és stílusát mind a multiplex, mint a kisebb művészmozik is szeretik. Ezt a kettősséget is bizonyítja a 2021-ben megjelenő Dűne című sci-fi-ben és Wes Anderson legújabb The French Dispatch XX. századi tragikomédiájában kapott szerepe. Széleskörű elfogadottságában egyértelműen szerepet játszik – ahogy az közéleti aktivitásából is látszik – hogy semmilyen tekintetben nem lóg ki a Hollywood által diktált kultúra torz paramétereiből.
Hiszen tudjuk jól, hogy ma már a népszerűség nem csak a tehetségnek köszönhető. Az elmúlt tíz-húsz évben a világ megváltozott, ezzel együtt a népszerűség fogalma is. Hollywood, a média megváltozott, mások a rajongók, mások a filmek, más a világ. A social media minden hírességet felkap, magában tart és szétoszt. A közösségi platformok imidzsépítő eszközzé váltak az emberek kezében. Nem csak az ódákat zengő világsajtó kreálhat dicsfényt egy sztárnak, hanem saját maga is kialakíthat egy képet önmagáról. Megmutatják, hogy hétköznapi emberként milyen esztétikus zabkását reggeliznek, vagy egy szimpla sittes kávét isznak. Egy jól megmenedzselt Instagram fiók mögött ma már a rajongók nem csak a színészt, hanem az embert, a (legtöbb esetben) baloldali aktivistát, a reklámfelületet, a környezetvédőt, a tökéletességet, olykor pedig egy jó nagy felfújt lufit láthatnak és ezt Timothée is megengedi nekünk.
