Prekopa Eszter
Hétköznapjaink megszokott részei a marketingháborúk, a propagandán keresztül megnyilvánuló piaci versenyek, a vásárlók kegyeiért küzdő cégek. Ezek közül talán az egyik legismertebb a Coca Cola Company és a Pepsi rivalizálása, melynek kezdete évtizedekre nyúlik vissza.
John S. Pemberton 1886-ban vetette papírra a Coca Cola eredeti receptjét, ami akkoriban még poharanként kb 9 mg kokaint tartalmazott, melynek élénkítő hatása miatt fogyasztották az italt. Betiltása után a kábítószert koffeinre cserélték, aminek hasonló hatása van az emberi testre. Ezen kívül bort tartalmazott, amit később az alkoholtilalom miatt kényszerültek szénsavas vízre cserélni. A kezdetben gyógyszerként forgalmazott csodaszer eleinte azonban nem örvendett kirobbanó népszerűségnek. 13 évvel később Caleb Bradham szénsavas víz, cukor, vanília, kóla olajok és mogyorók vegyítése következtében feltalálta a ma ismert Pepsi kólát. Így életre szólítván a későbbi riválist.
Mindeközben a Coca Cola-t egyre több országban kezdték forgalmazni, megközelítőleg évente 1 millió gallont értékesítettek. A terjeszkedéssel párhuzamosan elindult a marketing is, amikor a kor ismert énekesnője Hilda Clark a cég első reklámarcává vált, majd a világháború idején, az amerikai hadsereg hivatalos italának választották.
Ezzel ellentétben a Pepsi a „minden kezdet nehéz” mondás mintapéldájaként küzdött éveken keresztül. Azonban a hullámvölgyek után, két csődöt is átvészelve, cég fénykora is elközelgett és létrehozta első reklámját, a „Nickel, Nickel” névre keresztelt kampányt.
Így lassan de biztosan elkezdett kibontakozni az úgynevezett „Cola Wars” azaz az Amerika szénsavas üdítők vetekedése, ami kultúránkat meghatározó jelenséggé nőtte ki magát. Ekkora már mindkét italgyártó cég világszerte ismertté vált, ez adott lehetőséget a kampányharc megkezdésére.
A 70-es évekig a Coca Cola számított az üdítőipar koronázatlan királyának, köszönhetően közismertségének és marketingjének. Azonban egy ügyes kampányfogás hatására ugrásszerűen megnőtt a Pepsi népszerűsége is. Ez nem más volt, mint az akkoriban igen rendkívülinek számító „vaktesztek” elindítása. A lényege egyszerű: ugyanolyan poharakba két különféle kólát töltöttek, így bebizonyítva, hogy a Coca Cola híresztelésével ellentétben az utca embere jobban preferálja a Pepsi ízvilágát.
A televíziós reklámozás lehetősége új, még felfedezetlen lehetőségeket kínált a vetekető feleknek. A sztárvilág is elkezdett állást foglalni, sorra születtek a szerződések és az ikonikus reklámok, többek között Michael Jackson, Britney Spears és Beyonce is feltűnt a Pepsi színeiben. Eközben a Coca Cola az olimpiai játékok hivatalos szponzora lett. Természetesen az egymás lejáratása, mint a „kulturált küzdelem” alappillére sem maradhatott el. E téren is szórakoztató mesterművek születtek.
Napjainkra a versengés enyhült, de semmiképpen sem szűnt meg. Habár korunkban az egészség megőrzése sokkal jobban előtérbe került, egyik cégnek sem kell az életben maradásért küzdenie, 16 milliárd (Pepsi) és 30 milliárd (Coke) dolláros éves bevételek mellett.
Időközben azonban a horizonton új trónbitorló közeledik. Az feltörő energiaital ipar egyre magasabbra teszi a mércét. Nem is sejtik hogy az oroszok már a spájzban vannak.
Egymásra gyakorolt hatásuk meglepő módon kimondottan jó, hisz a rivalizálás eredményeképp folyamatosan javul a marketingstratégia és a termékminőség. A cégek terjeszkednek és igazi sikertörténetet tudhatnak magukénak. Így történt, hogy ami két vegyésszel kezdődött, egy második évszázada tartó fenoménné vált, amiben újabb és újabb generációk foglalnak állást, hogy vajon melyik a jobb...
