Ausztrália, a 250 éve felfedezett földrész

Kontinens

Ausztrália egyes területeinek felfedezése és feltérképezése igencsak ráérősen zajlott. A „frissen talált” térségekre más és más elnevezéseket aggattak, mint például Új-Hollandia, vagy éppen Új-Dél-Wales. Ez utóbbi rész az Egyesült-Királyság fegyenctelepeként funkcionált, egészen 1864-ig. A brit korona egyeduralmat gyakorolt a térségben, s bár kezdetben nem ütközött komolyabb nehézségekbe a deportált polgárok és az őslakos törzsek együttélése, a későbbiekben ez harmatgyenge pókháló módjára oszlott szét, az első konfliktus következtében. Közben akaratlanul is, de átcsúsztunk az ország állami függetlenedésének ráérős témájára, mellyel majd csak az azt megillető időben szeretnék foglalkozni. Visszatérve tehát a kontinens jellemzőihez, Ausztrália az Indiai-Óceán és a Csendes-Óceán, illetve több tenger közé ékelődött be. Geopolitikailag véve (csak hogy egy szakkifejezéssel éljek) Ausztráliához tartozik többek között Új-Guinea, Tasmania, Új-Zéland és Óceánia számos szigetországa. Állatvilágát tekintve meglehetősen gazdag. Talán az elszigeteltségnek köszönhető, hogy itt számos máshol már kihalt állatfaj tengeti kemény mindennapjait. Erszényesek, tojásrakó emlősök, hangyászsünfélék és még több ilyesféle példányból épül fel Ausztrália felettébb figyelemreméltó ökoszisztémája.‍

Ország, nemzet, állam‍

Amint a fentiekben arra már utaltam, Ausztrália történelmének kezdetén, gyarmatosított-börtönsziget státuszt töltött be. Függetlenedéséig komoly iparosodáson ment keresztül, amelyet az 1850-es aranyláz csak még inkább felpörgetett. Önállóságát 1901-ben sikerült kivívnia, ennek ellenére nem utasította el magától végérvényesen az anyaországot: az Ausztrál Államszövetség államformája a mai napig parlamentáris föderatív monarchia, perszonálunióban Nagy-Britanniával és több más nemzetközösségi királysággal. Az ország jelenállapota szerint nyugati típusú és végtelenül komplex, népességi összetétel szempontjából (nagyjából minden negyedik ember külföldön született). Úgy vélem ezek a száraz tények gondterhes történelemről árulkodnak, mégis az ausztrálok sajátossága, hogy a múltból táplálkozva, pozitívan, a jövőre koncentrálnak, s ez úton fejlődnek. Az, hogy napjainkban több aspektusból is meghatározó szerepkörhöz jutottak, talán ennek a felfogásnak és világszemléletnek köszönhetik...

Érdekességek

• Csúcstartó kontinens. Egyesek szerint Ausztrália a legkisebb, a legalacsonyabb, a legidősebb, a legszárazabb, a legkülönösebb állat- és növényvilággal rendelkező, és a legkésőbb felfedezett, lakott kontinens.
• A köztudatban élő hiedelemmel ellentétben nem a Kínai nagy fal a világ leghosszabb fala, hanem az ausztrál “dingókerítés”. Az 5614 kilométer hosszú válaszfal a mezőgazdasági állatokat védi a ragadozó állatoktól. Itt található továbbá a leghosszabb egyenes út is (148 km hosszú).
• Plasztikpénz. 1988 óta speciális műanyagból készül a hagyományos papírpénz. Igaz, a gyártás költségesebb, de Ausztráliában a minőség a fő...
• Harmóniában a civilizáció és a természet? Éles ellentét figyelhető meg a nagyvárosok és a vidék között. Megesik, hogy két település között csupán a nagy semmi található. A kietlen vadon és ezer veszély leshet az emberre egy ártatlannak ígérkező gyalogtúrán.
• Fővárosi balhé. Egy mókás okfejtés szerint Sydney és Melbourne nem tudta abbahagyni a vitatkozást, hogy melyik város legyen az Ausztrália fővárosa, így Canberra lett. Nyilvánvalóan másik, észszerűbb magyarázat is akad a főváros kilétére...
• Címeres ebéd. A legtöbb ausztrál polgár nem szívesen teszi, sőt a legtöbben undorodnak a kenguruhústól, mégis akad, aki előszeretettel fogyasztja. Ausztrália egyike azon kevés országoknak, ahol megeszik a címerállatukat.
• Szavazz! Ha egy ausztrál lakos megfelelő ok nélkül nem megy el szavazni, azt 5200-tól- 13.000 Forintig terjedő pénzbírsággal büntethetik.

‍