Nagy Kristóf György
Ismerős az a szituáció, amikor azon versenyeztek a haverotokkal, hogy ki a legerősebb, ki fut a legyorsabban vagy ki tudja a legtöbb csokit megenni egy ebédszünet alatt? Általában az ilyen versengéseknek sosincs egyértelmű nyertese, mivel minden szentnek maga felé hajlik a keze.
1951. november 15-én is történt egy ilyen baráti parázs vita, mikor Sir Hugh Beaver és barátai egy vadászat közben egy sikertelen lövés után azon kezdtek el vitatkozni, hogy a nyírfajd vagy az aranylile a leggyorsabban repülő madár. A Guinness Sörfőzde akkori igazgatójának pedig ekkor jutott eszébe az az ötlet, hogy jó lenne egy könyv, ami összegyűjti az összes létező leget és ezzel könnyen el lehetne dönteni az ehhez hasonló vitás kérdéseket. Ez az ártatlan gondolat vezetett el, ahhoz, hogy ma a világ egyik leghíresebb kiadványáról, a Guinness Rekordok Könyvéről beszélhessünk.
Beaver ötlete akkor kezdett valósággá válni, mikor egy alkalmazottja, Christopher Chataway 1954-ben összehozta az igazgatót volt egyetemi barátaival Norris és Ross McWhirter-rel, akik egy tényfeltáró ügynökséget üzemeltettek Londonban. Az ikrek lettek megbízva a rekordokat összegyűjtő kiadvány elkészítésével. Miután megalapították a Guinness Rekordok Könyve irodát, megjelent az első 198 oldalas kiadvány 1955. augusztus 27-én, Angliában, ami karácsonyra felkerült a brit „best seller” listára. A következő évben a lehetőségek országában, Amerikában is elindították a könyvek értékesítését és el is adtak belőle 70000 példányt. Innentől pedig folyamatos felfelé szárnyalás vette kezdetét. A könyv minden évben – kivéve 1957 és 1959 – megjelent új és frissített adatokkal, egyre több országban, 1989-től Magyarországon is debütált. Mára már 37 nyelvre lefordították és több mint 100 millió példányt adtak el belőle, 100 különböző országban. Ezzel pedig maga a könyv is egy Guinness rekordot tart, ez a legtöbb példányban eladott, szerzői jog által védett sorozat.
A könyv kezdetben olyan versenyek eredményeit publikálta, mint a súlyemelés vagy a tojásdobálás. Azonban a népszerűséggel a perspektíva is nőtt és kezdtek megjelenni az leghajmeresztőbb rekordok, mint például a világ leghosszabb körme, ami 69 cm, a világ leghosszabb bajsza 427 cm-el vagy a legtöbb szájban tartott és láncfűrésszel elvágott alma egy perc alatt rekordja, nyolc almával – senki ne próbálja ki otthon! – . A rekordok sokszínűsége miatt elkezdtek megjelenni a különböző tematikájú kiadványok, mint a Gamer’s Edition (számítógépes játékosok kiadása). Sőt a könyv kinőtte magát és megvetette a lábát az egész szórakoztató iparban, így a Guinness Rekordokról készült több televíziós sorozat, film, számítógépes játék, időszakos kiállítás, illetve múzeumok is megnyíltak . Emellett pedig létrehoztak egy hivatalos honlapot, ahol az összes eddig feljegyzett rekord össze van szedve.
Habár a könyv a legextrémebb rekordokat is összegyűjti, azonban léteznek olyan típusú legek, amiket nem ismernek el. Ezeket a szempontokat különböző etnikumok védelme és biztonsági okok miatt találták ki. Így például nem lehet Guinness rekord semmi olyan, ami emberek vagy állatok bántalmazásával, megölésével jár. Vannak olyan rekordok is, amiket később felül bírálnak, esetleg eltörölnek. Erre láthatunk példát 1977-ben, mikor visszavonták a gyors sörivás rekordját, ami egészen 2008-ig nem lehetett elismert rekord, ez a példa különösen annak függvényében mókás, hogy az ötletgazda egy sörfőzde igazgatója volt.
Mivel a Guinness Rekordok Könyve definíció szerint, „a világ legnagyobb rekord gyűjteménye, amely olyan nemzetközileg elismert és hitelesített rekordokat jelentet meg, amelyek az emberi teljesítőképesség vagy a természet szélsőségeiként jönnek létre”, ez okból, hogy valakinek az eredménye belekerüljön a nyilvántartásba, a rekord döntési kísérlet alatt mindent szigorúan dokumentálni kell. Hitelesített méréseket kell végezni, videó anyagot kell rögzíteni az ellenőrizhetőség végett, és a hivatalos bíró jelenléte is nélkülözhetetlen. Akik erről az eljárásról szeretnének részletesebben tájékozódni, azoknak figyelmébe ajánljuk a Face Team magyar akrobatikus kosárlabdacsapat erről szóló videóit, akik nem mellesleg maguk is többszörös Guinness rekorderek és például a méltán híres Dude Perfect amerikai sport és szórakoztató csapat rekordját is megdöntötték.
Mi a teendő ezekután, hogy valakiből Guinness Rekorder legyen? Hát rengeteg gyakorlás és gyakorlás és gyakorlás, majd pedig ugyanennyi adminisztráció. De ha valakinek van valami jó, esetleg kicsit őrült rekord ötlete, akkor az ne hagyja elveszni, hanem valósítsa meg. Ha netalántán pedig a vírus második hulláma eléri országunkat és újra kijárási korlátozásokat vezetnek be, akkor az otthon töltött unalmas perceinket egy világ rekord döntésre is fordíthatjuk.
