Terítéken Magyarország az amerikai elnökválasztásban?

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a Facebook oldalán és videóüzenetben is reagált a Magyarországot illető, szerinte hamis vádakra. Kiemelte, hogy Magyarország rég nem volt ilyen jó kapcsolatban az Egyesült Államokkal, mint most, Donald Trump kormányzása alatt. Elmondta, hogy több közös nézetet is képviselnek a két ország vezetői, mint például a „migráció visszaszorításának a kérdése, biztonság, családok védelme, keresztény közösségek megvédése.” Valamint felhívta Joe Biden figyelmét arra, hogy nem a mi hazánkat kellene hazug kijelentésekkel illetni, hanem először az őt érintő korrupciós ügyeket kéne tisztáznia.

‍
Ugyanis az Obama-kormány ideje alatt alelnökséget betöltő Biden félő, hogy visszaélt a politikai hatalmával annak érdekében, hogy a fiát megvédje, és akár más országok belügyeibe is beavatkozzon. Az elnökjelölt nyomást gyakorolt az ukrán vezetésre, és kizsarolta, hogy a fia helyi üzleti érdekeit megvédjék. Egy akkori ukrán főügyész lemondását követelte, miután az nyomozásokat végzett egy gázipari vállalat ellen, ahol Hunter Biden (Joe Biden fia) az igazgatótanács tagja volt. A napokban hangfelvételek kerültek nyilvánosságra, ahol Joe Biden és a volt ukrán elnök, Petro Porosenko beszélgetést folytat annak kapcsán, hogy a korrupciós ügyeket nyomozó főügyésznek, Viktor Sokinnak távoznia kell, és hogy amennyiben ez nem történik meg, az Obama-kormány visszatartja azt az 1 milliárdos hitelgaranciát, amelyet Kijevnek ígért. Biden erőfeszítései végül sikerrel jártak: Viktor Sokin lemondott. Mindenesetre az ügy nem lett lezárva, hiszen sokan felemlegetik a mostani demokrata elnökjelöltnek, ahogy Szijjártó Péter is tette. Valamint az USA szenátusa is elkezdett vizsgálódni az ügyben, annak ellenére, hogy ez „nincs ínyükre a demokratáknak.”

‍
Vajon számíthatunk-e hasonlókra akkor, ha Biden nyeri a választást?

‍
Az elnökjelölt nem állított fel egy kibontakozó, több pontból álló külpolitikai programtervet. A stratégiája főként az, hogy Amerika globális vezető szerepét helyreállítsa, és visszafordítsa Donald Trump általa helytelennek vélt intézkedéseit. Csupán néhány külpolitikai intézkedésre reflektált: nem vonná ki az Amerikai katonákat Afganisztánból, Szíriából és Iránból, annak ellenére, hogy a polgárok ¾-e hazahívná őket. Izraellel kapcsolatban a kétállami megoldás híve, annak ellenére, hogy már Barack Obama idején is jellemző volt, hogy az izraeli kormány bármilyen gesztust is tett a palesztinok felé, Gázából akkor is hullottak a rakéták az országra.

‍
Nagy hangsúlyt fektetne a klíma és zöld kérdésekre. Csatlakozna a párizsi klímaegyezményhez (amiből korábban Donald Trump kilépett), klímaterve 2050-ig pedig az, hogy 100%-ban nettó zéró szén-dioxid kibocsátóvá kell válnia Amerikának. Zöld gazdaságra állna át, ami több millió új munkahelyet teremtene. Az, hogy ezek megvalósítható ígéretek-e, az egy jó kérdés, de minden bizonnyal ezeknek a célkitűzéseknek következtében is álltak a környezetvédők Biden oldalára.

Nem titok, hogy Biden támogatja a globalizációt, a gender mozgalmat, az abortuszt, a migrációt és Iránnal is békét szeretne kötni. Ha nem is árulta el teljesen a külpolitikájával kapcsolatos látásait, azokból, amiket jelenleg képvisel, kitalálhatjuk, hogy mire számíthatunk. A Magyarországgal szembeni megnyilvánulásával pedig azt is demonstrálja, hogy milyen politikát folytatna Közép-Európával, és hogyan viszonyulna azokhoz a nemzet államokhoz, akik nem az ő nézeteit követik.

‍