Téged nem érint a politika?

Sok fiatal arról beszél, hogy változást szeretne elérni környezetében, de amikor lehetősége lenne rá inkább az Among Us-hoz vagy a Minecrafthoz hasonló játékok mellett dönt. Persze a média előtt bárki lehet „földvédő” vagy „vegetáriánus”, ám sokat nem jelent ez, ha utána az illető hazamegy és nem a szelektív kukába dobja a műanyagot vagy megeszik egy tál oldalast, mert éppen azt kívánta és úgysincs ott senki, hogy lássa. Sok fiatal nemhogy az amerikai választással de még a magyarországi választással sem foglalkozik.

Miért is gond ez? Nem csak beszélni és álmodozni kell egy szabad, biztonságos, jó országról, hanem tenni is kell érte. Le merem fogadni, hogy az amerikai választási téma minden fiatal köreiben előfordult már, ám a legtöbbje lerendezi azzal, hogy úgysem itt történik, miért foglalkozzak ezzel? Vagy esetleg nem értette, hogy mi végett ez a nagy felhajtás a választás körül itthon. Bevallom én is az utóbbiak csoportjába tartoztam nemrég, ám rá kellett jönnöm, hogyha egy szabad, jó országban szeretnék továbbra is élni vagy a gyerekeimet felnevelni, akkor nagyon is el kell kezdenem foglalkozni a témával.

Ha visszább utazunk az időben, akkor rájövünk, hogy az amerikaiak részei voltak a magyar történelemnek és a magyarok is hatást gyakoroltak az amerikai nemzet sorsára.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc igen szimpatikus volt a túlnyomórészt monarchiaellenes Egyesült Államokban. Amerika segítségnyújtásai Magyarország felé (nyílt politikai támogatás, magyar függetlenség elismerése) csaknem megszakították az Ausztriához fűződő kapcsolatait. Amikor a szabadságharcot leverték, sokan emigráltak Amerikába, melynek köszönhető, hogy jelentős számban harcoltunk az északiak oldalán a polgárháborúban. Maga Kossuth Lajos is földkörüli útra indult, a szabadság reményével együtt. Amerikában kampányolt, hogy pénzt gyűjtsön a szabadságharchoz. Annyira megszerették, hogy mai napig ő az egyetlen olyan nem amerikai személy, aki szobrot kapott a washingtoni Capitoliumban.

Az Egyesült Államokkal való kapcsolatunk a világháború után is megnövekedett. Ennek egyik fontos eleme volt, hogy Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok megakadályozta, hogy a román csapatok távozásukkor kifosszák a Magyar Nemzeti Múzeumot. Köszönetnyilvánításképpen szobrot avattak neki Budapesten. Az első világháborút lezáró Versailles-i békét az Egyesült Államok nem fogadta el, így 1921. augusztus 29-én Magyarország külön békét írt alá vele.

Ez nagyrészben megegyezett a trianoni békével ám a Népszövetségre vonatkozó részeket kihagyták. A 20. század végén Magyarország exportjában az Egyesült Államok az ötödik-hatodik helyet foglalta el, évi 5-6%-os részesedéssel. A magyar importban az USA a hatodik-hetedik helyen állt évi 4%-os részesedéssel. A rendszerváltás után azonban újabb lehetőségek nyíltak a kereskedelemben. Az USA csak 1978-ban adta meg országunknak a legnagyobb kedvezményt a kereskedelemben, melyet évente kellett meghosszabítani, ám Bush elnök 1989-ben ezt megszüntette.

Az Obama-kormány alatt, melynek egyébként Biden volt az alelnöke, Magyarország kapcsolatai nagyon megromlottak az Egyesült Államokkal. Trumppal viszont ez egészen barátivá vált, és egy biztonságérzetet is adott az Orbán-kormánynak, hogy ellenálljon az EU globális politikájának.

Elválasztani azt, hogy a kormány más lenne mint az ország, teljesen elfogult hozzáállás. Az Orbán-kormány 10 éve kétharmados többséggel, vagyis hatalmas legitimációval rendelkezik. A kijelentés, hogy Trump Orbánnak, Biden viszont országunknak lenne jó elnök, igen csak híján van a realitásnak. Joe Biden ugyanis a fehéroroszországi diktatúrához hasonlította országunkat Lengyelországgal együtt, mely egyértelmű jelzés arra, hogy Trump az országunknak, Biden pedig inkább a hazai ellenzéknek lenne jó jelölt.

Ha a rossz kapcsolat miatt bizonyos dolgokat Biden meglép, akkor akár el is szigetelheti Amerikát tőlünk. Ami azt jelentené, hogy kulturálisan és gazdaságilag is kevesebb dolgot élvezhetnénk. Így úgy gondolom, óriási tévedés azt gondolni, hogy az amerikai események, vagy egyáltalán a politika ne lenne közvetlen és emiatt pozitív vagy éppen fájó hatással az életünkre.