Politikus, egyházi vezető, családanya

Azt gondolhatnánk, hogy Erzsébetet vagy ahogy családi körben hívják, Lilibethet, mindig is uralkodásra szánták. A valóság az, hogy a királynő uralkodói körökben elfogadhatatlan  románc miatt került trónra. Nagybátyja, VIII. Edvárd, 1936-ban trónra lépett, beleszeretett a kétszeresen elvált amerikai Wallis Simpson-ba, akit az anglikán egyház vezetőjeként nem vehetett el. Edvárdnak választania kellett: ha nem veszi el Wallist akkor ő marad a trónon,  ha viszont élete szerelmével akar élni, akkor le kell mondania a koronáról. Az utóbbit választotta.  

Edvárd öccse, Erzsébet édesapja, a dadogó királyként ismert VI. György került trónra és ezzel lánya trónörökössé vált. Gyermekkora nemigen különbözött a többi nemes palántáétól. 

Magántanuló volt, átlagos tantárgyakat tanult – zenét, történelmet, nyelveket. 

Életében akkor jött a mesébe illő fordulat, amikor 13 évesen látogatásra indult családjával a dartmouthi tengerészeti akadémiára. Itt ismerkedett meg az akkor 18 éves Mountbatten Fülöppel, akibe azonnal beleszeretett.  

Ugyanabban az évben kitört a második világháború, amely teljesen felforgatta a hercegnő életét. A királyi párnak azt javasolták, hogy Erzsébetet és húgát, Margitot a háború idejéig küldjék Kanadába. A család ezen ajánlatot teljes mértékben elutasította, csupán a Buckingham palotából költöztek át a Windsor kastélyba.  

A királynőnek 14 évesen volt első rádiós szereplése, ahol rögtön bizonyította rátermettségét. A hercegnő beszédéből határozottság és nyugalom áradt.

‍„Ennek is vége lesz, és minden rendbe​ jön! Isten vigyázni fog ránk, nekünk adja a győzelmet és a békét​”

- hangzott el szájából, 1940-ben miközben a nácik minden erejükkel azon voltak, hogy bombázással megtörjék a szigetország erejét.  

1945-től a brit hadsereg női haderejében szolgált sofőrként és szerelőként. A kapitányi rang női megfelelőjével tüntették ki. 

A háború után két évvel hozzáment Fülöphöz, bár családja roppantul ellenezte a frigyet. A hercegnő viszont kijelentette:​ vagy Fülöp felesége lesz, vagy senkié​, így a család végül belement a házasságba. A két személy temperamentuma egyébként abszolút különböző: Erzsébet csendes és visszafogott, míg Fülöp merész, szókimondó és messze földön híres a polgárpukkasztó humoráról. 

Erzsébetre egyre nagyobb nyomás nehezedett: beteg apja helyett több uralkodói feladatot is magára vállalt. Apja halálhíre éppen egy kenyai látogatás alatt érte, aminek a hallatára azonnal visszatért Londonba. Mindössze 26 évesen, két kisgyermek édesanyjaként szakadt a nyakába egy egész birodalom súlya. Hirtelen kellett átvennie a hatalmat, ami rengeteg felelőséggel, előírások betartásával járt, mindezt úgy, hogy a háború utáni Nagy-Britannia gazdasági mélyponton volt. A koronázással részben „elvesztette önmagát”, hiszen ezzel életét hivatalának szentelte,illetve végérvényesen alá kellett vetnie magát a népe szolgálatának. 

Az angol közvélemény alig heverte ki Edvárd váratlan döntését, amikor ismét hasonló szerelmi botrány rázta meg a Windsorokat. Erzsébet húga, Margit hercegnő ugyanis romantikus viszonyt ápolt, Peter Townsend-del, az udvar egyik vezetőjével. El is jegyezték egymást. A problémát nem a rendbéli különbség adta, hanem, hogy Peter is egy elvált személy volt, így a házasságot az anglikán egyház elutasította. A kormány is ellenezte, bár törvénymódosítással megpróbálták tető alá hozni a menyegzőt, Margit felbontotta a jegyességet. A testvérpár kapcsolata ezek után igen megromlott, főleg azért, mert Margitnak a későbbiekben is voltak szerelmi kalandjai… 

Ahogy láthattuk, nem teltek egyszerűen a királyné első évei, de önfegyelmével és vidám természetével, legyőzte az előtte tornyosuló akadályokat. Mai napig igen pontos napirend szerint él,illetve látogatásokat tart, megnyitókon vesz részt. A koronavírus alatt is, hasonlóan második világháborús beszédéhez, lelket öntött népébe:

‍“visszatérnek majd a szebb napok, ismét a barátainkkal lehetünk, újból a családunkkal lehetünk, megint találkozunk egymással”.