Surjányi Szellő Olívia
Alig lépett ki Nagy Britannia az Európai Unióból, a Brexit után most Skócia is kezdeményezte az Egysült Királyságtól való elszakadását, a Scexitet. Erről azonban a brit kormányfő, Boris Johnson hallani se akar, ám a világjárvány okozta válság egyre jobban azt erősíti a skótokban, hogy meg kell tenniük ezt a lépést. Vajon sikerülhet-e nekik?
Nagy-Britannia négy országa Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales, államfőjük a brit uralkodó, 1952 óta II. Erzsébet. Azt viszont tudnunk kell, hogy 1707. május 1-jéig a Skót Királyság még független állam volt. Megalakulása kr.u 843-ban I. Kenneth skót király nevéhez köthető, aki egyesítette az Angliától északra fekvő vegyes lakosságú területeket. Az ország a 13. században nagyrészt meg tudta őrizni függetlenségét, ám III. Sándor idejében egyre inkább a szétesés felé sodródott. A királyi tekintély gyengült, míg a gazdagabb angol főurak a skót nemesekkel szemben birtokokat tudtak szerezni Skócia földjén.
Az uralkodó halálával még mélyebbre süllyedt ország válságos állapotát kihasználva I. Edward, angol király igényt tartott az ország ellenőrzésére. Ám az akkor hatalmon lévő John Balliolt ezt visszautasította, erre pedig válaszul Edward támadásba lendült, és 1296-ban elfoglalta Skóciát. Kemény küzdelmek következtében II. Dávidnak sikerült visszafoglalnia a trónt, és Skócia még további 282 évre meg tudta őrizni függetlenségét. Később azonban az angol forradalom alatt Oliver Cromwell 1653-ban meghódította a területet, amely ekkor végleg Nagy Britannia részévé vált: az Acts of Union (egyesülési törvények) politikai unióba vonták az Angol Királysággal.
Az évek során a skótok és az angolok gazdasága az Egyesült Királyságon belül teljesen összefonódott, de a harmónia továbbra sem töretlen. Habár Skócia továbbra is saját törvényekkel rendelkező külön állam, a brit tisztviselői kar mégis úgy bánik a skót és a walesi kormánnyal, mintha megyei képviselők lennének. Előfordult már, hogy úgy hoztak meg egy Nagy-Britannia egészére vonatkozó törvényt, hogy arról egyikükkel se tárgyaltak.
Skócia csaknem öt és fél évszázad elteltével újra fontolóra vette függetlenségének visszaszerzését, és 2014 szeptemberében népszavazást tartottak arról, hogy elszakadjanak-e a 307 éves brit uniótól. A szavazás azonban a várakozások ellenére 55-45 százalékban azok javára dőlt el, akik a bennmaradás mellett voksoltak. Az akkori skót első miniszter, Alex Salmond ekkor még a szavazás előtt személyesen tett ígéretet, hogy ez a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól. Boris Johnson tehát egyértelműen visszautasította a most hatalmon lévő Nicola Sturgeon újabb függetlenségi népszavazásra vonatkozó kérését.
A skótok körében rendkívül népszerű miniszterasszony azonban azzal érvel, hogy azért van szükség újabb szavazásokra, mert Skócia nem engedheti meg, hogy az egyértelműen kinyilvánított bemtmaradási szándéka ellenére Anglia „kirángassa” őt az EU-ból. A 2016-os Brexitről szóló népszavazás során ugyanis (amelyet egyébként országos méretekben nézve szűk 51,89 százalékkal nyertek meg a kilépésre szavazók) a skótok 62 százaléka a bennmaradás mellett tette le a voksát, vagyis érdekeik ellentétesek az angol polgárokéival. Sturgeon elmondása szerint Skócia, ha elnyerné függetlenségét, viszonylag hamar visszaléphetne az Unióba. Így a legfrissebb felmérések szerint az eddig bennmaradás mellett állók 21 százaléka meggondolta magát, és a skót választók 51 százaléka pártolná skócia függetlenné válását egy újabb referendumon. Ez viszont egyelőre nem működhet, ha London a szükséges jogköröket nem ruházza át a skót parlamentnek. Ez azt jelenti, hogy egy új népszavazás sorsa a brit miniszterelnök kényétől-kedvétől függ.
Skócia nem csak a Brexit kapcsán került összetűzésbe Boris Johnsonnal, de a járvány kezelésével sincsen megelégedve. A skótok sokkal szigorúbb korlátozásokat vezettek be, amelynek eredménye meg is mutatkozik a felmérésekben. A skótoknak körülbelül 74 százaléka véli úgy, hogy Sturgeon nagyon jól kezelte a vírushelyzetet, míg Johnson intézkedéseivel csupán 21 százalékuk elégedett.
Ennek ellenére Johnson úgy véli, hogy „az Unió (Anglia és Skócia uniója) fantasztikusan erős intézmény, átsegítette az országot minden bajon”. Sturgeon viszont továbbra is azt hangsúlyozza, hogy Skóciának, magának kell döntenie a sorsa felől. Szintén a vírushelyzetre hivatkozva az Skót Nemzeti Párt kezdeményezte az Angliából és más országokból érkezők beutazásának korlátozását, ami által Skócia még jobban elvágná magát a többi brittől. Sturgeon ezt azzal magyarázta, hogy nem akarják, hogy a most viszonylag biztonságos Skóciába behozzák újra a vírust.
Skócia függetlenségéért januárban tömegek tüntettek Independence March (Függetlenségi Menet) néven Glasgow városában. A 2021-es skót parlamenti választások után talán sor kerülhet újabb referendumra. Az esetleges távozás során Nagy-Britanniából Kis-Britannia lenne. Ez azonban sok hónapot vehet majd igénybe, és biztos, hogy gazdaságilag nem kis kihívással kell az országnak majd szembenéznie. De ki tudja, hisz Nagy-Britanniának is, ha kissé nehézkesen is, de sikerült betöltenie a feltételeket, hogy kiléphessen az EU-ból.
