Takács Anna
Az elmúlt hónapokban kialakult válsághelyzethez alkalmazkodva az egyházak világszerte online tartották, illetve tartják meg összejöveteleiket, éppen úgy, ahogy Magyarországon a Hit Gyülekezete is teszi. A virtuális istentiszteletekre való átállás olyannyira jól sikerült, hogy néhányan már feleslegesnek tartják a korábbi rendszerhez való visszatérést, és valószínűleg több közösség is fontolóra veszi az online rendszer véglegesítését.
Már a 2000-es évek elején megjelentek az első úgynevezett internet egyházak, melyek a különböző közösségi oldalak kialakítása révén egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. George Barna, a Barna Group kutatóintézet alapítója szerint rövid időn belül az amerikai vallásgyakorlók harmada már az internet egyházhoz fog tartozni. Joggal merülnek fel a kérdések: vajon érdemes feladni a személyes összejöveteleket? Mik az előnyei és hátrányai egy online egyháznak?
George Alan, egy nemzetközi szintű internetes egyház, a Life.Church pásztora úgy gondolja, hogy a gyülekezet lényege az emberekben és nem egy épületben rejlik, hiszen Jézus is ezt tanította. Szerinte az objektumhoz való ragaszkodás alapja csupán a megszokás, hiszen Isten nem mondta, hogy csak épületben lehet összejövetelt tartani. Az online pásztor szerint ilyen módon végre sikerülhet betölteni az ApCsel. 1;8-at, vagyis elvinni Isten igéjét a Föld végső határáig. Szó mi szó, kutatások igazolják, hogy napjainkban egyre többen tesznek bizonyságot a világhálón keresztül – viszont annál kevesebben személyesen.
Az online evangelizációk nagyon hatékonyak abban a tekintetben, hogy sokakat érnek el, ám ahhoz, hogy egy ember eljusson a megtérő imáig, szüksége van arra, hogy átélje hitünk lényegét, tehát a személyes találkozást Jézus Krisztussal. Ezt már sokkal nehezebb megtapasztalni egy online beszélgetés vagy közvetítés során, mint egy személyes bizonyságtevés és egy összejövetelen való részvétel által. Nem is beszélve arról, hogy a megtérés utáni pásztorlás, buzdítás, beépítés személyes kapcsolat nélkül szinte lehetetlen.
Az online összejövetelek egyik előnye, hogy azokba könnyen, gyorsan, akármikor és akárhonnan be lehet kapcsolódni, ugyanakkor azt kevesen említik meg, hogy ugyanilyen gyorsan és könnyedén, szinte észrevétlenül ki is lehet belőle lépni. Elég hozzá egy telefonhívás, egy másik feladat vagy csupán egy Messenger üzenet, és máris megtaláljuk a némító gombot, majd tovább görgetünk hitegetve magunkat, hogy majd később visszanézzük az adást. Mindezt az ÉTER néhány héttel korábbi felmérése is alátámasztja, mi szerint az akkor megkérdezett fiatalok „50%-a sokszor mást is csinál, mialatt az istentiszteletet is követi”, valamint „55%-a ki is fejezte, hogy mióta elindult az online időszak, úgy érzik nehezebb figyelmet szentelniük az elhangzó üzenetekre, mint előtte.”
Az online istentiszteleteken való részvétel nem igényel többet két-három kattintásnál, azzal viszont, ha időt és energiát rászánva (Istennek szentelve) személyesen veszünk részt egy összejövetelen, kifejezzük hovatartozásunkat, állásfoglalásunkat és áldozatvállaló elkötelezettségünket Isten és az egyház felé. „Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!” (Zsolt. 50,5)
Sokan foglalkoznak a kérdéssel, – többek között a New York Times is – hogy bár hitünket bizonyos szinten gyakorolhatjuk online keretek között is, képesek vagyunk-e megőrizni keresztény identitásunkat? A pünkösdi karizmatikus egyházak számára különösen fontos az istentiszteleteken való személyes részvétel a kézrátétel gyakorlása, a Szent Szellem tömegekre való kiáradása és az áttörő, Isten jelenlétébe emelő dicséretben való részvétel miatt is. Nekünk, hívőknek nagyon sokat jelent, mikor ott állhatunk egy összejövetelen tízek, százak, ezrek társaságában, érezhetjük az összetartozást, a közösség erejét, amit Jézus személye ad, megtapasztalhatjuk a Szent Szellem jelenlétét és együtt dicsérhetjük Istent a testvéreinkkel együtt, hallgatva a prédikátorok nekünk címzett üzeneteit. Habár jól tudjuk, hogy a Szent Szellemnek semmi nem szabhat határt, mégis néha úgy érezzük, hogy a közvetítés nem adja meg ezt a szükséges élményt. Ott csak egy nézővé válunk, egy kívülállóvá, nem jelzi más a jelenlétünket, csupán a nézettségi mutató. Így nehezebb magunkat a közösség részének tartani.
Az 1. Kor. 12-ben Pál Apostol arról beszél, hogy az egyház Krisztus teste, amin belül mindenkinek megvan a saját helye, feladata és képessége, amivel hozzá tud járulni a „nagy egész” tökéletes működéséhez. Egy online gyülekezetben azonban nehéz mindenkinek szolgálatot és feladatot találni, hiszen ezek az egyházak nem igényelnek sok embert a fenntartáshoz és a működéshez. Pál arról is beszél, hogy egymással is közösségben kell lennünk, együtt sírnunk, együtt nevetnünk, egymást vigasztalnunk, hiszen egy testként, Krisztus testeként kell működnünk. Ez egy nagyon lényeges pont, amit szinte lehetetlen egy internetes egyházban betölteni, hiszen egy online platformon csak néhány segítő szóval és biztató emojikkal tudunk szolgálni egymás felé, pedig a személyes beszélgetések, a közös imák és támogatások jelentik a valódi segítséget. „És akár szenved egy tag, vele együtt szenvednek a tagok mind; akár tisztességgel illettetik egy tag, vele együtt örülnek a tagok mind.” 1. Kor. 12;26
Fontos szót ejteni arról is, hogy az online egyházak kiszolgáltatottá és rövid időn belül irányíthatóvá válhatnak. Gondoljunk csak arra, hogy minden összejövetelt rögzítenek. Könnyen elképzelhető, hogy az egyre hajmeresztőbb diktatórikus eszmék egyszer saját kontrolljuk alá kényszerítik az online egyházakat, és minden kimondott szó a cenzúra kése alá kerül. Nem garantált az sem, hogy a netes imaalkalmak, pásztorlások és bűnvallások anyagai nem jutnak illetéktelen kezekbe. Az online szolgálat ürügyén a „Nagy testvér” a hívők elkövetett bűneiről, problémáiról is tudomást szerezhet, amit később felhasználhat ellenük.
Ugyancsak nagy veszélyt foglal magába, hogy az internetes pásztorok hitelességét nehezebb ellenőrizni, hiszen nem ápolnak személyes kapcsolatot a hívőkkel. Benne van a pakliban, hogy szélhámosok tömegei ismerik fel a lehetőséget arra, hogy megcélozzák a naiv „bárányok” pénztárcáját. Csak egy motiváló üzenetre, egy jó promó videóra van szükség, és máris lehet buzdítani a hívőket az adakozásra.
Összegezve tehát, az internet rendkívül jó lehetőségeket kínál az Evangélium terjesztésére, amiket ki is kell használnunk. Azonban téves és a bibliai kinyilatkoztatástól idegen lenne a közösségi életet digitális alapokra áthelyezni, hiszen: „Íme, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak! (...) Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké! „ 133. Zsoltár
