Jupiter nyomdokaiban

Koch Emma

No items found.

Ma, 2020. május 7-én ünnepelheti a legfiatalabb francia elnök, Emmanuel Macron megválasztásának harmadik évfordulóját. Az ígéretesen induló politikus elnökségének közel három éve alatt azonban sok minden változott, támogatottsága jelentősen csökkent. Arról, hogy ki is ő és hogy mi lehet e változások oka, az alábbiakban olvashattok.

Az 1977 végén született Macron elitiskolákban tanult és egész életében elitszakmákban tevékenykedett. Politikai pályája megkezdése előtt befektetési bankárként tevékenykedett, majd elődje, Francois Hollande megválasztásakor otthagyta addigi munkahelyét, a neves Rothschild & Cie Banque-ot, hogy az új elnök gazdasági és pénzügyi tanácsadójának szerepét betölthesse. A 2017-es választások közeledtével azonban lemondott, hogy hivatalosan is indulhasson az elnökválasztáson. 

Ahogy a kampány megkezdődött, a szemek egyre inkább Macronra és legfőbb ellenfelére, a szélsőjobboldali Marine Le Pen-re összpontosítottak. A kampányidőszak alatt figyeltek fel sokan többek között a jelenlegi elnök felettébb szokatlan magánéletére is. Felesége, az egykori irodalom, latin és dráma tanár, Brigitte Macron ugyanis nem kevesebb, mint 25 évvel idősebb nála. A francia államfő is egyik diákja volt, sőt, Brigitte lánya, Laurence a fiatal Macronnal egy osztályba is járt. A 15 éves Emmanuel már ekkor szerelmet vallott a tanárnőnek. A jelenlegi Première Dame 2006-ban vált végül el első férjétől és házasodott össze egykori diákjával. Házasságukról bár igyekeznek a lehető legszebb képet festeni, sokak véleményét árnyalja a tény, hogy Brigitte előző házasságából származó gyermekei mind idősebbek új mostohaapjuknál. 

A 42 éves államfő azonban nem csak családtagjaihoz képest nagyon fiatal. Mikor 2017 tavaszán megválasztották, Franciaország legfiatalabb elnökévé, Napóleon után a legfiatalabb államfőjévé is vált. Talán pont ez vezetett megválasztásához is. A kampány során kifejezetten barátságosnak, megközelíthetőnek mutatkozott, a saját, újonnan alapított pártja, az En Marche színeiben indult, mivel nem talált a centralista elveivel megegyező, már létező pártot. Politológusok szerint pont erre volt szüksége a francia népnek Hollande viszonylag sikertelen elnöksége után. 

A kampány végéhez közeledve a politkai hitvallása során elejtett mondata következtében nevezte el a sajtó Jupiternek. Jupiter, amellett, hogy egy tetszetős becenév, Macron nagy példaképe is, politikáját a mai napig „az ő mintája” határozza meg. De milyen is egy „jupiteri elnök”? Az ilyen vezető nem egy átlagos, hétköznapi ember, a barátságos szomszéd, aki most az országot irányítja, hanem egy sokkal inkább távolságtartó, misztikus személy. A mindennapi ügyekkel sem sokat foglalkozik, arra ott vannak a miniszterei. Egy jupiteri elnök a hosszútávú célok, a diplomácia elkötelezettje. Az egykor oly közvetlen Macron pedig beiktatása után pontosan ilyenné vált. 

Számára az egyik legfontosabb téma a globális felmelegedés kérdése, s még Donald Trump-ot sem félt kioktatni, mikor az amerikai elnök bejelentette, hogy ki fog lépni a Párizsi egyezményből. Emellett a francia elnök az Európai Unió elkötelezett támogatója is. Döntéseit a francia nép azonban egyre kevésbé támogatja. Sokan a gazdagok elnökének tartják, hisz több gazdasági rendelkezése is csak a felsőbb rétegeknek kedvezett, egyidejűleg megvonva az idősektől és szűkölködő diákoktól a támogatást. Az egykori laza jelölt, akit a nép megismert, mára rideg, interjúkat csak ritkán adó, a minisztereit is hallgatásra kényszerítő elnökké vált. 

A jelenlegi krízishelyzet is felvetett néhány kérdést Macron alkalmasságával kapcsolatban. Az első pár francia fertőzött megjelenése után közel egy hónapig halogatta azon lépések megtételét, amelyeket más államfők 1-2 hét, vagy néhány nap alatt meghoztak, valamint a saját kormánya által meghirdetett egészségügyi javaslatokat sem tartotta be, mikor februárban az olasz miniszterelnökkel találkozott Nápolyban. Részben a hosszú reakcióidő következtében mostanra Franciaország ötödik helyen áll a fertőzöttek és halálozási számok tekintetében. Macronnak el is kellett ismernie: nem voltak megfelelően felkészülve.

Emmanuel Macron támogatottsága bár a kezdetekhez képest jelentősen megingott, március óta javulás vehető észre, és két éve nem látott magasságokat ér el újra. Ez főként annak a jelenségnek tulajdonítható, hogy krízishelyzetben az emberek hajlamosak támaszként tekinteni az államfőre; ez megfigyelhető volt Macron elődeinél is. Az, hogy a 2022-es választásokig kitart-e ez a friss siker, azonban továbbra is nagy kérdés marad.


Ezek is érdekelhetnek