Flaisz André
Egy hét alatt 2 Nobel-békedíjra való jelölést tudhatott magának az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump. Először az Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok közötti konfliktus lecsillapításáért, majd egy svéd politikustól a szerb-koszovói gazdasági megállapodás létrejöttében való segítségéért lett jelölve. Első ránézésre mindez elegendőnek tűnik arra, hogy valaki egy béketeremtésért járó díjat megkapjon, de vajon azok az elnökök akik már abban a megtiszteltetésben részesülhettek, hogy megkapták a díjat, mit tettek érte?
Mielőtt ebbe belemegyünk, kicsit tisztázzuk, hogy mi is ez a sokat emlegetett Nobel-békedíj. A békedíj, egyike a hat Nobel-díjnak, amit a svéd feltaláló, Alfred Nobel hagyatéka révén osztanak ki. Ezt a díjat Norvégia fővárosában, az oslói városházában adják át azoknak a személyeknek, szervezeteknek, akikről úgy gondolják, hogy nagy szerepet játszottak abban, hogy a világ egy békésebb, jobb hellyé váljon. Nem egy példát láttunk már arra, hogy hatalmas vitákat váltott ki egy adott személy részére ítélt díj, mivel az szorosan összefüggött egyes politikai nézetekkel is. Emiatt is oszlik meg a vélemény sokak között, hogy valójában kik is érdemlik ezt a díjat. Eddig négy amerikai elnök büszkélkedhet az elismeréssel, és Trump lehetne az ötödik. Azonban ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, a jelenlegi elnök megérdemelten kapná-e a díjat, fontos azzal is tisztában lenni, hogy akik már megkapták, mit tettek le az asztalra.
Íme hát a négy elnök, akik eleget tettek a vezetőség szerint, hogy megkapják ezt az elismerést.
Theodore Roosevelt (1906)
Theodore Roosevelt az orosz-japán háború befejezéséért folytatott közvetítő tevékenységéért nyerte el a díjat. A két ellenséges ország között a Portsmouth-i béke következtében 3 évtizedig megszűnt a háborúskodás, az USA pedig innentől kapott meghatározó szerepet a hasonló diplomáciai kérdésekben.
Woodrow Wilson (1919)
Woodrow Wilson az első világháború során végzett munkájával, valamint a Nemzetek Szövetségének létrehozásával érdemelte ki. Az elnök egy szélütés miatt sajnos nem tudott részt venni a ceremónián, valamint annak sem lehetett tanúja már, hogy milyen szerepet sikerült betöltenie az országának az általa létrehozott szövetségben.
Jimmy Carter (2002)
Egyesült Államok 39. elnökét eredetileg az Izrael és Egyiptom között kötött békében vállalt közvetítő szerepéért tervezte a bizottság az elismeréssel jutalmazni, azonban erről lecsúsztak – nem jelölték időben az elnököt a díjra. Jimmy Carter az elnökségi időszaka után jótékonysági munkát folytatott, küzdött a betegségek ellen, a gazdaság megerősítésén ügyködött, és segített sok utána következő elnököt hatalomra juttatni. A hosszas erőfeszítésért, amit a nemzetközi konfliktusok rendezése érdekében tett, valamint az emberi jogok és a gazdaság fejlesztéséért kapta meg végül az elismerést, közel húsz évvel azután, hogy átadta a stafétabotot az őt követő Ronald Reagannek.
Barack Obama (2009)
Barack Obama a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítéséért nyerte el a döntéshozók szimpátiáját. Obama sikerét különben sokan kritizálják, mivel még csak 263. napja volt hivatalban, mikor elnyerte a békedíjat.
Egy rövidebb mérlegelés után kijelenthető, hogy Donald Trump nemcsak hogy elfér a Nobel-békedíjasok listáján, de még túl is teljesített. Sajnálatos módon nem mindig olyan személyek kapják meg az ehhez hasonló díjakat, akik ténylegesen meg is érdemlik, ezért fontos odafigyelni arra, hogy ki mit tett le az asztalra , hogy elnyerje az elsimerést. Trump számos tervet dolgozott ki, hogy azok különböző konfliktusok megoldására szolgáljanak, így összességében azt mondhatjuk, hogy megérdemelten nyerné el a Nobel-békedíjat. Hogy Tybring Gjedde, norvég parlamenti képviselőtől idézzek: „Az elmúlt évek Nobel-békedíjasai jóval kevesebbet tettek Donald Trumpnál a békéért. Barack Obama például semmit nem tett”.
