Rátosi Balázs
Mikecz Pálma
A két műszaki terület között nagyon sokan nem tudják, hogy mi is pontosan a különbség. Nem csoda, már a nevük is azt sugallja, hogy igencsak nagy átfedés van a kettő között, de természetesen, ha nem lenne köztük semmi eltérés, nem számítana a kettő különböző szakiránynak. A következőkben kiderül, mi is jellemzi az építő-, illetve építészmérnöki szakirányt, és igyekszünk fényt deríteni a kettő közti különbség mibenlétére.
Mikecz Barnabás végzős építész hallgatót, Rátosi Noémi harmadéves építész hallgatót és testvérét, Rátosi Márkot negyedéves építőmérnöki hallgatót kérdeztük, akik mindhárman a Budapesti Műszaki Egyetemen diákjai.
Mikor döntötted el, hogy építészmérnök szeretnél lenni? Mi az, ami a leginkább vonzott, hogy ebbe az irányba folytassad a tanulmányaid?
Barnabás: 5. osztályos koromban döntöttem el, hogy építész leszek ¬– nagyon ígéretesnek találtam, hogy valami olyanba ölhetem a kreativitásomat, ami nemcsak kézzelfogható, hanem jól is fizet. Anyagias gyerek voltam…
Noémi: 11. osztály végén döntöttem el, hogy építészmérnök leszek. Szeretem a matekot, de nem akartam túlságosan mérnöki irányba elmenni – az építészet pedig az a terület, ami egyszerre műszaki és művészi is. Nagyon vonzottak az épületek, a tervezést és az alkotásra való lehetőség. Amikor láttam, hogy Márknak túl művészi volt az építész kar, tudtam, hogy ez a nekem való irány. Az építészet összetett, és maga a kar nagyon sokszínű: nem csak épületek tervezéséről van szó, hanem tértervezésről és társadalmi problémák megoldásáról, mint például a szegénység vagy a szociális lakhatás.
Az építészet az a terület, ami egyszerre műszaki és művészi is.
Kiknek ajánlanátok a kart?
Barnabás: Ez elhivatottság kérdése is, ha van valakiben szenvedély az épületek és az épített környezet iránt, akkor el tudja végezni az egyetemet. Nyilvánvalóan nem árt egy kis műszaki érzék és művészi affinitás sem.
Márk, te egy év után átmentél az építészről az építőmérnöki karra? Hogyhogy váltottál?
Nem számítottam rá, hogy az építészmérnöki karon ennyire sokat kell rajzolni. Szerintem sokkal inkább emberközpontú, a mérnöki részen pedig kevesebb a hangsúly. Nyilvánvalóan egy családi ház tartószerkezetét egy építész is könnyű szerrel megoldja, de mégsem mennek bele olyan mélységig, ahogyan én elképzeltem. A tárgyak 70%-a nem volt kifejezetten mérnöki. Az építőmérnöki karon 2-3 félévig tanulunk a vasbetonról, az acélról, míg az építészen maximum két félévbe belesűrítik az összes tartószerkezetet.
Ha van valakiben szenvedély az épületek és az épített környezet iránt, az el tudja végezni az egyetemet.
Röviden mi a különbség az építő- és az építészmérnök között? Hogyan épül fel az építőmérnöki karon a tananyag, és hogyan az építészeknél?
Márk: Aki a kicsit humánosabb részével szeretne foglalkozni az építészetnek, annak az építészmérnöki kar ajánlott, akit inkább a számolás része érdekel – az hogy hogyan áll meg egy épület, hogyan lesz költséghatékony egy építkezés – az inkább építőmérnöknek menjen.
Noémi: Ami a tananyagot illeti, az építészeknél több a házi – a tárgyak 80%-ánál leadások vannak. Sokat kell rajzolni és minden félévben vannak tervezési tárgyak, melyek egyre komplexebbé válnak. Először kezdünk az építészet alapjaival, utána jön a lakóépület, középület, iparépület és a várostervezés.
Márk: Tervezési feladatok vannak az építőknél is, de főleg a vége felé. Kevesebb a házi, és sokszor meg van adva az alaprajz, azt kell lemásolni, feldolgozni. Nagyon hangsúlyos a tartószerkezet tervezés, tehát mechanikával többet foglalkozunk. Egyébként van áthallgatási lehetőség is másik karra, ha valakit építőként érdekel egy építész tárgy.
Barnabás: A legfontosabb különbség, hogy mi épületeket tervezünk (lakó házak, csarnokok, középületek stb), az építőmérnökök pedig építményeket (utak, vasutak, alagutak, hidak, gátak stb).
Tanulmányilag mennyire találjátok nehéznek az egyetemet?
Barnabás: A nagyobb terhelés sokkal nagyobb önfegyelmet és önállóságot követel. Fontos felkészülni arra, hogy a tanárok gyakran elutasítják a terveidet, bármilyen sok időt is öltél bele, és bármilyen lelkes is vagy. Rendszeresen javítani, fejleszteni kell a beadott munkáidat. Ez a való életben is így van, a megrendelőnek sem tetszik minden, amit elé teszel.
Márk: Ha valaki könnyen szeretne diplomát szerezni, az ne mérnöki karra menjen, mivel az építészeknél viszonylag sokat kell kínlódni a házival. Akinek nem erőssége a matematika, illetve a fizika – annak is inkább a mechanika része –, annak sem ajánlom.
Noémi: Nehéz jól beosztani az időt. Könnyen feladják azok, akik nem biztosak abban, hogy ezt akarják csinálni.
Fontos felkészülni arra, hogy a tanárok gyakran elutasítják a terveidet, bármilyen sok időt is öltél bele.
Nehéz jól beosztani az időt.
Milyen az egyetem légköre?
Noémi: A légkör zseniális, mindenki nagyon segítőkész, barátságos, közvetlen, nagyon jó társaság.
Márk: Fontos barátkozni, egyedül sokkal nehezebb. Jó, ha vannak felsőbbéves haverjaid, akiktől el tudsz kérni ezt-azt.
Noémi: A építészmérnöki, de az építőmérnöki kart is lehetetlen egyedül végigcsinálni, a leadások nagy részén például együtt dolgozunk. Nem olyan, mint a közgáz, itt elengedhetetlen a csoportmunka.
Barnabás: A felsőbbévesek segítsége tényleg nagyon hasznos – általában elérhetőek és mindig segítőkészek. Ahhoz, hogy aktív szociális életet élj nem elvárás, hogy bulikra járj, szóval semmiképp ne hagyd magad elszigetelődni. A későbbiekben is fontos lehet az itt kiépített kapcsolatrendszer, azt is érdemes kihasználni, hogy az ország legprofibb tervezői tanítanak nap mint nap.
Fontos barátkozni, egyedül sokkal nehezebb.
Milyen irányokba tudtok orientálódni az egyik, illetve a másik karról?
Márk: Az építőknél az első két évben rengeteg tárgyunk van, utána megjelenik három szakirány: szerkezet, infrastruktúra (út, vasút, vízi létesítmények) és geodézia-térinformatika (földmérés, ingatlan nyilvántartás, stb.). A későbbiekben lehet specializálódni, én például magasépítőnek tanulok.
Noémi: Az építészeknél van osztott és osztatlan képzés. Az osztottnál három év után megszerez az ember egy BSc diplomát, ez építész végzettséget ad.
Barnabás: Ez hivatalosan azt jelenti, hogy még nem írhatsz alá tervet, de ez után elvégezheted az MSc-t, sőt több irányba specializálódhatsz, mint azok, akik osztatlan képzésen vannak.
Noémi: Az osztatlannál kihagyod az első diplomát, így fél évvel előbb végzel, mint akik BSc után csinálnak MSc-t. Osztatlan képzésen is specializálódunk, ilyen fakultációk például: a szerkezettan, kivitelezés, építőművészet vagy az urbanisztika.
Dolgozni hányadik félévtől lehet, illetve érdemes?
Márk: Mintatanterv szerint a hatodik félévig nem nagyon van időd, de ha jól menedzseled a tanulást, akkor akár már negyedik félév után is el lehet kezdeni. A hatodik félév után már ajánlott, de ekkor látszik a krediteken is, hogy egy héten csak 2-3 napot kell bejárni az egyetemre.
A rajz alkalmassági vizsga is feltétele a felvételnek. Szerintetek megéri BME-s előkészítőre jelentkezni? Mennyit kell rá gyakorolni, mennyire nehéz ez a vizsga?
Barnabás: Én személyesen nem ismerek senkit, aki ne ment volna át rajta – a felvételizők 80-90%– a sikeres vizsgát tesz. Bíró Ilona tanárnő a Bornemiszában remekül felkészített a rajzórák és délutáni előkészítők alatt. Gyakorlással, tehetség nélkül is simán meglehet csinálni.
Hitélet szempontjából milyen az egyetem? Mennyire érdemes már az elején előhozakodni azzal, hogy keresztény vagy?
Barnabás: Van BME-s imaalkalom, amin megéri rendszeresen részt venni. Ha az embernek nincs személyes kapcsolata az Úrral, akkor az egyetemi közegben sajnos könnyen sodródik, mivel ez a személyes kapcsolat ad erős identitást, ami kell ahhoz, hogy önazonos maradj. Nyilván nem kell egyből az emberek orra alá dörgölni, hogy keresztény vagy, de idővel úgyis ki fog jönni a különbség, amikor látják, hogy más az értékrended, és ekkor már nem is szabad sumákolni.
