Magyary Ráhel
Általában izgatottan várja mindenki azt az eseményt, amely az amerikai elnökválasztás célegyenesében valami váratlan fordulatot hozhat és befolyással lehet akár a szavazás végkimenetelére is. Idén ez talán a Legfelsőbb Bíróság bírájának, Ruth Bader Ginsburgnek halála lehet.
Múlthét péntek este több százan mentek ki a Legfelsőbb Bíróság elé mécsesekkel, virágokkal megemlékezni a 87 éves korában elhunyt liberális, feminista ikonra. Ruth Bader Ginsburg régóta küzdött már daganatos betegségekkel, idén harmadjára próbálta legyőzni a nála diagnosztizált hasnyálmirigy rákot, és habár életében mindig törhetetlennek tűnt, ez most legyőzte.
Ruth nevét hallva már sejthető, hogy zsidó családba született. Vallását már fiatalkorában megtagadta, annak ellenére, hogy szülei konzervatív nevelésben részesítették. Híres egyetemeken tanult, mint például a Harvard és a Columbia. Férjét a Cornell egyetemen ismerte meg. Később két gyermekük is született.
Nem nagyon tudott pályafutása elején elhelyezkedni, hiszen az ötvenes-hatvanas években a nők munkahelyszerzésben hátrányban voltak. Bader egyetemi mentora segítségével tudott elhelyezkedni egy irodában. A szóbeszédek szerint úgy, hogy mentora megzsarolta a munkaadót, hogy több újoncot nem küld hozzá, ha nem veszi fel Ginsburgot. Ő pedig egyre több tárgyaláson képviselte a nők jogait, és próbálta megértetni, hogy létező probléma a nemek közötti diszkrimináció.
1972-ben kinevezték az első női egyetemi professzornak a Columbián. Az ő nevéhez fűződik az ACLU (American Civil Liberties Union) Women's Rights Project elindítása. Habár a mai napig is a feministák egyik nagy példaképe, el kell róla mondani, hogy miközben a nők jogaiért küzdött, férfiakat is védett, például 1975-ben egy özvegy férfit, akitől megvonták a gyermektámogatást, miután felesége meghalt a szülésben. Az elkövetkezendő éveiben nagyon sok egyenlőségi pert nyert a nők részére. 1993-ban Bill Clinton demokrata elnök választotta be a Legfelsőbb Bíróság tagjai közé, ahol 27 évet töltött el haláláig. Ginsburg a Legfelsőbb Bíróságban erős liberális vonalat képviselt. Saját maga legfontosabb sikerének a 2015-ben zajló, erősen Biblia-ellenes melegházasság törvényt tartja. Teljesen egyetértett azzal, hogy egy nőnek joga van az abortuszhoz, sőt szélsőségesen liberális felfogása szerint addig nincs kapcsolata a nőnek a gyermekkel, ameddig világra nem hozza, ezért nem nevezhető anyának a nő.
A 2016-os elnökválasztási kampányban egyértelműen letette a voksát Hillary Clinton mellet, és egyet nem értését is gyakran kifejezte Trump elnökkel kapcsolatban, amit egyébként nem szabadott volna megtennie a Legfelsőbb Bíróság tagjaként.
Ginsburg halála azért jelentős kérdés a kampányban, mert az elnöknek így lehetősége van arra, hogy konzervatív bíró kinevezésével változtasson a Legfelsőbb Bíróságban a liberális-konzervatív arányon. Ezért is Ginsburg halálos ágyán unokájának lediktálta, nem szeretné, hogy kinevezzék utódját még az elnökválasztás előtt.
Azt, hogy a választást befolyásolható váratlan esemény Trumpot nem érte váratlanul, mutatja, hogy az elnök már előkészített egy konzervatív személyiségekből álló 20 fős listát, akiket megfelelőnek tart a bírói székre. Újabb hírek arról szólnak, hogy ez a konzervatív jelölt egy nő lenne. A jelöltállítással – amit a demokraták pedig pont ezért próbálnak megakadályozni – Trump fontos jelzést adhat az őt támogató választóknak. Ha sikerül megválasztatni a republikánus többségű szenátus tagjaival a következő bírót, akkor 6-3 arányban lesznek a konzervatív bírók. Ezzel Amerika nagy változásnak nézhet elébe. Ezzel is beteljesülhet a mondat, amellyel négy évvel ezelőtt láthattuk kampányolni a mostani elnököt: „Make America Great Again!"
