Derek Prince

A nagy elhivatás

‍
Derek 1915 augusztusán látta meg napvilágot az indiai Bengaluruban, egy brit család gyermekeként. Iskoláit az Eton College-ban és a cambridge-i King's College-ban végezte, ahol nyelveket és filozófiát tanult, majd később már maga is tanított. Bár a legjobb és legelismertebb, vagy ahogy ő fogalmazott, „leginkább sznob” brit elitképző iskoláiba sikerült bejutnia, legbelül mégis úgy érezte, hogy jobbá kellene válnia. Persze erre a megfelelő útmutatást sem professzoraitól, sem filózófiai tanulmányaiból nem tudta megkapni. A fordulat az életében a második világháború idején végzett katonai szolgálata idején következett be, mikor a Yorkshire-ben való állomásozása során kíváncsiságból ellátogatott egy közeli gyülekezetbe. Nagyon megérintette az ottani egyszerű hívőkben lévő kenet, így hát kis vívódás után legyőzte büszkeségét, és ő is elmondta a megtérő imát. Következő este, amint imádkozott, érezhetően meg is tapasztalta Isten jelenlétét, és valósággal átvette Tőle a bűnbocsánatot. Ezt követően Derek teljesen kicserélődött, szenvedélyévé vált az Ige olvasása, hamarosan a Szent Szellemmel is betöltekezett, és elszántan imádkozott mindennap. Később feladta akadémiai karrierjét, és követte igetanítói elhívását.

A szolgálat első évei

‍
A háború végén Jeruzsálemben leszerelték, itt megismerkedett Lydiával, első feleségével, aki egy ramallah-i gyermekotthont, és azon belül egy kisebb imacsoportot is vezetett. Közösen kilenc örökbe fogadott gyermeket neveltek fel. Egy idő után azonban haza kellett térniük Londonba, ahol elkezdték pásztori pályafutásukat. Egy kisebb gyülekezet felé kezdtek el szolgálni, és több meghívásra szolgálati utakat is megtettek. Derek számos országba ellátogatott az Igét hirdetni, többek között Svédországba, Dániába és Kenyába is, melynek következtében emberek tömegei tapasztalták meg Isten szabadító, megváltó és csodatévő erejét.
Ezen útjai során megismerkedett több neves amerikai szolgálóval is, akikkel később szoros együttműködés alakult ki.

Munkája Krisztus Testében

‍
Sokan ellentmondásos személynek tartották a testvériség épülését célzó tanítványsági mozgalom elindítása miatt, ami sok gyülekezetben elszektásodást, és viszályokat eredményezett, továbbá a Szent Szellem isteni mivoltát kétségbe vonó megjegyzéseiért, melyeket később maga is tisztázott. Vitathatatlanul alapos, és lényegre törő tanításai azonban világméretekben hatalmas tömegek számára jelentettek bátorítást.

Utolsó évek

‍
Lydia 85 évesen elhunyt, Derek azonban továbbra is kitartóan folytatta a szolgálatot. Később megismerkedett Ruth-tal, második feleségével is, akivel egyre több hagyományos evangéliumi gyülekezetbe látogattak el, még a harmadik világ számos országaiban is megfordultak. Ruth azonban gyenge egészségi állapota miatt 1998-ban eltávozott az Úrhoz. Derek életének utolsó szakaszában, bár betegesen, de nagyon aktívan folytatott szellemi-intellektuális szolgálatot, majd 2003-ban maga is befejezte földi pályafutását, és elköltözött Istenhez.

Könyvei

‍
Élete során megírt számtalan könyvét és kazettáin megjelentetett tanításait 77 nyelvre fordították le, melyek világszerte nagyon népszerűek voltak a hívők körében.
Derek nagy hangsúlyt fektetett az Izrael és az egyház közötti kapcsolat megújítására, kifejtette, hogy a zsidóság nélkül az Egyháznak nem lennének ősatyái, prófétái, apostolai, Bibliája és Megváltója sem. Ezen felismerését több írásában részletesen is kifejtette, mint például Izrael és az egyház jövője, vagy Az adósságunk Izraelnek című könyveiben. Szintén forradalmi látása volt a démonűzésről, melyet maga is gyakorolt szolgálatai során. Hatalmas bizonyságok követték szabadító összejöveteleit, ezért hamarosan megjelent a Szellemi konfliktus című tanítássorozata is. Ezen szolgálatai során belelátott olyan emberi kapcsolatokat mérgező, és a gyülekezetek növekedését akadályozó szellemi jelenségekbe is, mint például a varázslás, az elvetettség, vagy az átkok működése. Ezekről nem egy, ma is elérhető könyve és tanítása született (Áldás és átok, Elvetettség, Elsőszámú közellenség). Én személy szerint nagyon ajánlom a Biblia és alaptanítások című rendkívül inspiráló sorozatát, melyben a lelkész kifejti a Zsidókhoz írt levél alapján, hogy mik azok az alapigazságok, amelyeket minden hívőnek el kell sajátítania, mielőtt tovább építkezne a keresztény életben.

Derek és a Hit Gyülekezete

‍
Véleményem szerint – és nem csak én gondolom így – ehhez az áldáshoz, amit most mi, második generációs hitesek élvezünk Magyarországon, szabadon szolgálva az Urat, Derek Prince-nek igen sok köze van, aki egyedüli volt az akkor ismert nemzetközi szolgálatok képviselői közül, aki már a nyolcvanas évek első felében is meglátogatta az ez időben még illegálisan működő budaörsi csoportot. A legnehezebb helyzetekben is kifejezte támogatását Németh Sándor és szolgálata mellett, akit köztudottan szinte egyik „szellemi fiának” tekintett. A varázslásról, és az átkokról szóló tanításai nagyon nagy áttörést hoztak a gyülekezet híveinek, és vezetőinek életében. Megalapozta a keresztényeket az Igével, így nagyban kivette részét egy olyan ébredési folyamat elindításában Megyarországon, amelynek gyümölcsei szemmel láthatóak: évről évre emberek ezrei térnek meg bűneikből, hogy új életet kezdjenek Istennel, és Őt szolgálhassák. Fontos megemlíteni azt is, hogy Dereken keresztül vált a gyülekezet más szolgálók körében is ismertté. Rendszeresen nyilvánosan is büszkén emlegette a Hit Gyülekezetét és annak vezetőjét, mindig kiemelve hogy az itteni hívők teljesen „az Igére vannak nevelve.” Élete utolsó szakaszában, 2000-ben újra volt lehetősége ellátogatni Magyarországra, és „a gyülekezet nagyapjaként” maga előtt látni a Hit Parkban gyülekező, addigra már tízezres tömeget. Nem szabad hát elfelejtenünk, hogy mire intette ekkor a gyülekezet ifjú nemzedékét, vagyis minket, hogy legyünk készek áldozatokat vállalni a jövőben, mert még több erőfeszítésre lesz szükség…

‍