Cseke Zoé
Amikor a továbbtanulásról döntünk, nem csak a megfelelő egyetemet kell kiválasztani, hanem egy testhezálló szakot is. Ezen a téren nehezebb a döntés, hiszen nagyon sok lehetőség közül választhatunk. Sok érdekes, izgalmas szakirány van, de nem mindenki mondaná ugyanezt az alkalmazott matematikáról. Viszont azt sem tudják sokan milyen előnyei vannak, ha valaki épp ezen a területen tanul tovább. És bizony, vannak emberek, akiknek nem volt problémája a középiskolában a matekkal.
Rimay Zoét kérdem, ő mégis miért döntött úgy, hogy alkalmazott matematikát tanul a BME-n.
Mikor fogalmazódott meg benned, hogy matematikus akarsz lenni? Mi késztetett erre az elvetemült döntésre?
Igazából egyszerűen fogalmam sem volt, hol tanuljak tovább. Ahogy közeledett a felvételi jelentkezések határideje, nem tudtam dönteni, hogy gazdasági vagy informatikai szakra menjek. Azt egyértelműen tudtam, hogy valami köze lesz majd a matekhoz, mivel ez volt az a tárgy, ami mindig is nagyon jól ment: könnyen megértettem és átláttam az anyagot, már kiskorom óta. Végül azért lett matekszak, mert az jó alapot ad mind az informatika, mind a gazdaság képzéshez, így BSc-re erre jelentkeztem, ezzel plusz időt is nyertem: elég mesterszakra kitalálnom, hogy melyik irány legyen. (spoiler: maradtam MSc-re is matematikus…).
Mennyire volt nehéz bekerülni az egyetemre, majd bent maradni? Nem volt olyan pont, amikor azt mondtad ott hagyod? Mesélj kérlek egy kicsit az egyetemi évekről.
Bekerülni nagyon könnyű volt, igazából vagy 80 ponttal több lett nekem, mint amennyi a felvételi határ volt. Papíron például az emelt szintű matek érettségit teljesen feleslegesen csináltam meg, mert nem volt szükség a pontokra, az emelt anyagra viszont annál inkább, és ezt minden leendő BME-snek üzenem, szaktól függetlenül.
Bent maradni már annál nehezebb volt viszont, főleg az első félév volt hatalmas váltás a gimihez képest. Bár nekünk matekszakon voltak hetente házik, így szerencsére nem lehetett fél éven keresztül lazulni, majd a vizsgáknál rádöbbenni, hogy amúgy egyetem van… De teljesen más az elvárás, mint gimiben: itt amit egyszer elmondtak, azt úgy veszik, hogy tudod. Volt például harmadévesen olyan tétel, aminek a bizonyításához az egyik lépést első félévben tanultuk még. “Nyilvánvalóan” mindenki emlékezett rá…
Több olyan pont is volt, amikor felmerült, hogy biztos kell-e ez nekem. Első félévben rögtön – érthető módon – megdöbben az ember a nagyobb tempótól, a más hozzáállástól. Ráadásul én akkor jöttem igazán rá, hogy az alkalmazott matematikához előbb meg kell tanulni a matematika elméleti alapjait is (definíciókat, tételeket, bizonyításokat, tömegével), ami engem sosem érdekelt olyan nagyon. Viszont szép lassan megszoktam, ahogy teltek a félévek, úgy jött egyre közelebb a diploma, állt egyre jobban össze a kép a matematikáról, és a végére annyira belejöttem, hogy végül mesterszakon is alkalmazott matematikát tanultam. Ez már kifejezetten üdítő volt, a szakirányokból tudtam olyat választani, ami nagyon érdekelt, így nagyon szerettem és élveztem az órákat is.
Tehát nem bántad meg? Megint így döntenél ha pályaválasztás előtt állnál?
Közben sokszor megbántam, de komolyan sosem. Így utólag pedig határozottan tudom, hogy jó döntés volt. Valószínűleg megint így döntenék, hiszen a mai napig egyaránt érdekel a gazdaság és az informatika is, és a matematika szak valóban egy erős alapot adott nem csak ezekhez, hanem úgy általában az életszemlélethez.
Mit tartasz a legnagyobb előnyének és hátrányának az alkalmazott matematika szaknak?
A hátránya számomra egyértelműen az volt, hogy rengeteg elméleti alapozás volt az elején, bár a BME még így is nagyon gyorsan átszalad a szükséges alapokon, és szerencsére elég hamar jönnek a gyakorlati dolgok is. Hozzátenném viszont, hogy erre az alapozásra mindenképp szükség volt, tehát ez csak ilyen személyes hátránynak mondható inkább. Ráadásul a BME-n fel tudsz közben bármilyen más szakról is venni órákat, így én az elméleti képzés alatt megcsináltam a geodézia nevű tárgyat az építőmérnökökkel együtt (ha látsz az építkezéseken kis háromlábú műszerekkel méregetni embereket, na az a geodézia), ami teljesen a matematika hétköznapi alkalmazásáról szól az építőiparban, így nagyon élveztem.
Az előnye szerintem az, hogy egy nagyon biztos logikus, rendszerszemléletre épülő, gyakorlatias gondolkodásmódot ad (az elméleti matematika nyilván más, arról én nem nyilatkozom). Ráadásul aki a matematika szakot sikerrel elvégzi, az előtt szerintem nincs lehetetlen.
Aki a matematika szakot sikerrel elvégzi, az előtt nincs lehetetlen.
Mit üzensz azoknak a fiataloknak akik ilyen területen gondolkodnak tovább tanulni?
Sokan a matematikusokat szórakozott, bohókás embereknek képzelik el, akik egész nap csak számokat mormolnak, és amúgy a szociális életük nulla. Ezzel szemben matematikusnak lenni nagyon menő és nagyon hasznos a mindennapi életben is, csak ajánlani tudom. Fel kell viszont készülni arra, hogy rengeteget kell tanulni, amit talán nem várnál a matematikától első gondolatra, hiszen azt elvileg elég csak megérteni, és megy… Ha gazdasági, műszaki, informatikai terület, vagy matematika, fizika szak érdekel, mindenképp tanulj emelt szintű matekot (még ha nem is érettségizel emelt szinten), mert szükséged lesz rá!
Akik pedig szeretnének kicsit jobban belelátni ebbe a világba, azoknak a Gyilkos számok című régi sorozatból ajánlok néhány részt megnézésre, az tipikus alkalmazott matematika, vagy A számolás joga című filmet például. Illetve vannak nagyon jó könyvek is, mint Randall Munroe: Mi lenne, ha? című fantasztikus, tudományos könyve. Szívesen ajánlok bárkinek még ezeken kívül is, illetve a matematikus életről is örömmel mesélek.
