Állam- és jogtudományi kar

Koch Emmát, az ELTE jogi karának első éves hallgatóját és Hollósi Dominikát, szintén az ELTE jogi karának volt tanulóját kérdezgettül a jogtanulás előnyeiről és kihívásairól.

‍

‍

Koch Emma

‍
Benned mikor fogalmazódott meg, hogy jogi szakra akarsz menni? Milyen elképzelésekkel, céllal indultál el ebbe az irányba?

‍

Nagyon régóta érdekelt a szak, de sokáig tartottam tőle, nem voltam biztos abban, hogy öt kemény évet végig tudnék tanulni, plusz hallottam pár negatív beszámolót, ami elrettentett. 11. környékén elkezdtem nyílt napokra járni, körbenéztem az összes másik egyetemen, szakon, ami az esetemben még szóba jöhetett, de egyik sem tetszett meg igazán. A jog iránti érdeklődésem viszont megmaradt, és annak ellenére, hogy biztos voltam benne, hogy nem szeretnék a tradicionális értelemben vett ügyvéd, ügyész, vagy bíró lenni, úgy éreztem, ennek a képzésnek a végére egy olyan diplomám lenne, amivel tudnék valamit kezdeni.

‍

‍

Az ELTE jogi karára nagyon magas pontszámmal lehet csak bekerülni. Neked mennyi plusz energiát kellett ráfordítanod a gimnazista éveid során a tanulásra, hogy el tudd érni a ponthatárt?

‍

A mostani felvételi rendszerben az a jó, hogy ha az ember kiismeri azt és felállít egy jó stratégiát, viszonylag kevés energiabefektetéssel is jó eredményeket lehet elérni. A végzős évemig igazából egy jó átlag fenntartása mellett nem volt más teendőm. 12. év elején, akkor már tudva, hogy az ELTE ÁJK-ra akarok jelentkezni, leültem és átgondoltam, hogyan lenne esélyem összeszedni elegendő pontot ahhoz, hogy felvegyenek és ezt a tervet követtem egész évben. Ősszel egy nyelvvizsgára készültem, a második félévben meg a legjobb tudásom szerint igyekeztem az érettségire tanulni. Végig izgultam az évet, sok munkám volt a felvételimben, de az online oktatás miatt nem éreztem úgy, hogy egészségtelenül sok időt kellett volna a tanulásra fordítanom, hiszen egész évben szinte az egyetlen feladatunk a készülés volt, mással alig kellett foglalkoznunk. Emellett úgy gondolom, a Bori minden lehetőséget megad arra, hogy sikeresen fel tudjunk készülni az érettségire, bekerüljünk arra az egyetemre, ahova szeretnénk. Az érettségi évében látszik meg igazán az a rengeteg idő, energia, amit egyes tanáraink befektetnek a sikereinkbe. Őszintén úgy gondolom, hogy ha valaki kitűzi célnak, hogy be szeretne kerülni a jogra, vagy bármelyik másik magas ponthatáros egyetemre, és ő is befekteti az ehhez szükséges időt, energiát, a Boriban minden biztosítva lesz számára, hogy bekerüljön.

‍

‍

A mostani felvételi rendszerben az a jó, hogy, ha az ember kiismeri és felállít egy jó stratégiát, viszonylag kevés energiabefektetéssel is jó eredményeket lehet elérni.

‍

‍

Utólag, hogy látod, megérte a sok erőfeszítés?

‍

Egyáltalán nem bántam meg. Egyrészt bekerültem arra az egyetemre, szakra, ami igazán érdekelt, másrészt megspóroltam magamnak egy imposztor-szindrómát. Az ELTE-n jogot tanuló 500 első éves között kevesebb, mint 100 olyan hallgató van, aki állami finanszírozással tanul. Mindannyiunk diplomája ugyanannyit fog érni, tudásban sincs igazán különbség a két csoport között, de az államilag finanszírozott hallgatók helyzete sokkal könnyebb. Például ha bármilyen tárgyból megbukna az ember és öt év helyett csak hat alatt tudna már csak végezni, az (az idő kivételével) nem jelentene további kiadásokat. Emellett az államilag támogatott hallgatók számára van lehetőség a legtöbb ösztöndíj megszerzésére, mi vagyunk azok, akiket szívesebben támogat az egyetem a tanulmányaink során.

‍

‍

Féléves tapasztalatod során mennyire érzed nehéznek a jogtanulást? Milyen kihívásokra kell felkészülnie azoknak, akik erre a pályára kívánnak lépni?

‍

A tanulásra, vizsgaidőszakra nem lehet igazán felkészülni, de ebben segít az egyetem. Az ELTE jogi karán az első évet kifejezetten úgy alakították ki, hogy egy átmenet legyen a gimnázium és az egyetem között. A vizsgaidőszakban például nagy mennyiségeket kell megtanulni viszonylag rövid idő alatt, amire nem lehet rendesen felkészülni, viszont az első év vizsgáival valamivel kisebb tétek mellett (első félévben még ha valamelyik tárgyból meg bukik az ember, továbbra is be tudja fejezni az egyetemet öt év alatt) ki lehet tapasztalni az egészet. A félév alapján elmondhatom, a jog tanulásának megvannak a maga kihívásai, de ha élvezi az ember, az eleje nem kifejezetten nehéz. A többiről viszont még tapasztalat híján nem merek nyilatkozni.
De több dolog is van, amire már gimis korban felkészülhet az ember és nagyban meg fogja könnyíteni az egyetemi éveit.
Az egyik ilyen a közösségben való részvétel, a csapatmunka. Az, ha tudjátok, hogy kell csapatban hatékonyan dolgozni, anélkül, hogy bárki ellenőrizné a munkátokat, óriási előnynek számít (plusz pont, ha ezt segítő honlapokat, appokat is jól tudtok kezelni). Ti az Éternél, Sulibusznál tehát nem csak barátokat tudtok szerezni, hanem még azután évekig kamatoztatható tapasztalatokat is. ;)
Egy másik, talán meglepő dolog, hogy a joghoz is jól jön a matek. Év elején az egyik tanárunk azt mondta, szerinte abból lesz jó jogász, aki jó matekból. A jognál persze nem a számok és az egyenletek az igazán fontosak, de a matekhoz szükséges logikus gondolkodás aranyat ér ezen a szakon is. Azt kell mondjam, már most találkoztam olyan tárggyal, amihez kifejezetten jól jött a matekos logika, szóval ne aggódjatok, ha érdekel a jog és szeretitek a matekot, hasznát fogjátok venni.

‍

Talán meglepő dolog, hogy a joghoz is jól jön a matek.

‍

‍

Te mennyire tartod színvonalasnak a magyar jogoktatást?

‍

Ehhez nincs nagyon összehasonlítási alapom, a jogot, ha az ember itthon szeretne elhelyezkedni, leginkább itthon is érdemes tanulni. Minden országnak különbözik a jogrendszere, így az oktatása is nagyon eltérő. Az ELTE-n úgy érzem, elég színvonalas oktatást biztosítanak, gyakran az adott területek úttörő kutatói, professzorai tartják az előadásainkat, írják a könyveinket.

‍

‍

Azoknak, akik még nem döntötték el, milyen irányba mozduljanak el, mit tudsz üzenni? Kinek mernéd ajánlani, hogy a jogi szakon tanuljon tovább?

‍

Ha van még 1-2 évetek a felvételiig, mindenképp járjatok nyíltnapokra! Rengeteget segít a döntésben, ha látjátok, hol tanulnátok, megismeritek, miről is lenne szó az adott szakon. Érdemes idősebbek tanácsát is kikérni, az ő tapasztalataikra is hallgatni (ők ha már az egyetemen vagytok, is rengeteget tudnak segíteni).
A jog szerintem egy nagyon jó választás bárkinek, aki humán irányba akar elindulni és valamennyire érdekli a politika, a szabályrendszerek, a nemzetközi kapcsolatok vagy bármi ehhez hasonló. A jog rengeteg lehetőséget biztosít, a bekerüléshez kell céltudatosság, de azt elég az egyetemen kitalálni, pontosan mivel szeretne foglalkozni az ember.

‍

A jog szerintem egy nagyon jó választás bárkinek, aki humán irányba akar elindulni és valamennyire érdekli a politika, a szabályrendszerek, a nemzetközi kapcsolatok vagy bármi ehhez hasonló.

‍

‍

Milyen kilátásai lehetnek egy jogi végzettségű fiatalnak?

‍

A jogi diploma szerintem egy nagyon multifunkcionális diploma, rengeteg mindent lehet vele kezdeni. Amióta elkezdtem az egyetemet, még bizonytalanabb lettem, mit szeretnék végül kezdeni a diplomámmal, annyi a lehetőség. Tradicionálisabb szakmának számítanak az ügyészek, ügyvédek, bírók, de jogi végzettséggel az ember közjegyzőnek is mehet, ha egy kiszámíthatóbb irodai munkát szeretne. Sokan maradnak az egyetemen továbbtanulni, kutatni, tanítani is, mások jogtanácsosok lesznek, egy multi cégnél helyezkednek el, politikusok lesznek, vagy a diplomától függetlenebb karriert indítanak. A jogi egyetem alapvetően egy gondolkodásmódot ad, aminek nagy az értéke attól függetlenül, hogy az ember a joghoz szorosan kapcsolódó, vagy kicsit függetlenebb munkát vállal végül.

‍

‍

Hollós Dominika
‍

Milyen elképzelésekkel mentél a jogi karra? Utólag nézve mennyire voltak hűek ezek a valósághoz?

‍

Alapvetően arra számítottam, hogy nehéz és hosszú lesz. Úgy képzeletem el, hogy sokat kell majd olvasnom, szó lesz politikáról, emberi jogokról, valamint, hogy nehezek lesznek a vizsgák. Ezek az elképzeléseim igazából valósághoz hűek voltak, ezekkel mind találkoztam az ELTE jogi karán.

‍

‍

Mit tudsz kezdeni a jogi képzettséggel? Milyen kilátásai lehetnek egy jogi szakon végzett pályakezdő fiatalnak?

‍

A jogi diploma egy rendkívül univerzális képzettséget ad.Igazából bármilyen iparágban el tud helyezkedni egy jogász. Sokan választják a hagyományos jogászi hivatásokat: ügyvédi, ügyészi, bírói vagy közjegyzői pályára mennek. Ezeken túl azonban el lehet helyezkedni a médiában, bármilyeniparágban jogtanácsosként, jelentős arányban pedig közigazgatásban kezdenek eldolgozni a jogászok. Azt tapasztaltam, sok lehetősége van egy pályakezdőnek, sok nyitott pozíció van, amiből tud választani, az én évfolyamomból is, aki akart, a többség hamar talált állást. Személyesen én két dolgot csinálok a diplomámmal: egyrészről az egyetemen maradva, a doktori képzésben veszek részt, valamint adó tanácsadójogász vagyok egy multi cégnél.

‍

A jogi diploma egy rendkívül univerzális képzettséget ad.

‍

‍

Mit tudsz a munkádban hasznosítani a jogi karon szerzett tudásból?

‍

Szerintem sok mindent. Ellentétben azokkal, akik azt vallják, az egyetemen tanultak nem használhatóak a reálszférában, és úgyis az életben tanulod meg a fontos dolgokat, szerintem igenis sok mindent megtanítanak, amit használnunk a munkánkban. Én nem tudnám a munkámat végezni anélkül a lexikális tudás nélkül, amit például pénzügyi jogból tanítottak. Sokképességet, amit megszereztem az egyetemen (nagy mennyiségű információbefogadása rövid időn belül, jogszabály szövegértelmezés, lényegretörő olvasásértés, hatékonyság stb.) kamatoztatom a munkám során, és szükségem is van rájuk a hétköznapokban.

‍

Nem igaz, hogy az egyetemen tanultak nem használhatóak a reálszférában

‍

‍

Mennyire tartod színvonalasnak a jog oktatást Magyarországon?

‍

Igazából nem tudok saját tapasztalat alapján különbséget tenni a külföldi illetve a hazai oktatás, vagy más szakok és jog oktatása között, mert nem vettem részt Erasmuson, nem tanultam más külföldi vagy hazai egyetemen. Azért is nehéz ezt a kérdést megválaszolni, mert alapvetően más-másországokban más-más a jogrendszer, ezért nyilván máshogy tanítanak meg dolgokat. Talán annyit tudok elmondani - más emberek tapasztalataiból-, hogy nálunk nagyobb hangsúly van a lexikális tudáson, mint mondjuk a gyakorlatias jogi problémák megoldásán. Úgy látom azonban, hogy ez is változóban van, egyre több tanszék, oktató ír elő évközben is projekt feladatokat, jogeset megoldásokat és már nálunk is vannak olyan tárgyak, ahol nem csak vizsgaidőszakban lehet érdemjegyet szerezni. Személyesen szerintem nagyrészt színvonalas oktatásban részesültem, de ez nem csak a szerencsén múlt. Felsőbbévesként a hallgató nagyjából maga választhatja ki, hogy melyik tanárhoz szeretne járni szemináriumra, így lehetőség van olyan tanárt választani, aki szimpatikus, a mi ízlésünknek megfelelő stílusban és követelményekkel tanít. Ami a hazai jogoktatást illeti, a legtöbb vonatkozó statisztika és rangsor alapján az ELTE-n van a legjobbjogász képzés, ezért én mindenkinek ELTE jogi képzését ajánlom, ha jogi szakon szeretne tovább tanulni.

‍

‍

Az ELTE jogi karán köztudottan nehezek a vizsgák és nagy a követelmény. Neked mennyire volt nehéz kitartani, és végig küzdeni magadat 5 éven keresztül a vizsgaidőszakokon?

‍

Őszintén, szerintem aki szeret tanulni, szorgalmas és kitartó, annak nem olyan vészesek az ELTE vizsgái - megalapozott rossz hírük ellenére. Nyilván az idő szépíti az emlékeket, de alapvetően, ha valaki felkészül és lelki, szellemi, fizikai szinten is minden tőle telhetőt megtesz, meg tudja csinálni. Személyes tapasztalatom szerint nem igaz, hogy minden csak szerencsén vagy a tanár hangulatán múlik, sőt velem többször előfordult, hogy jobbjegyet adtak, mint amit érdemeltem volna és igazságtalanság nem sok ért. Szeretném azonban kiemelni, hogy ezekben a nehéz vizsgaidőszakokban is mindig figyelni kell, hogy legyenek az ember mellett olyan személyek, akik támogatják, akiknek el tudja mondani, ha valamivel küzd. A mentális egészségre kiemleten kell vigyázni a megterhelő időszakokban.

‍

‍

Tapasztalatom szerint sokszor jobb jegyet adtak, mint amit érdemeltem volna.

‍

‍

Összességében kinek tudod ajánlani, hogy jogi szakon tanuljon tovább?

‍

Egyrészről azoknak, akik kitűnő tanulók, aktívak, vannak nyelvvizsgáik, motiváltak, szeretnének egyetemre menni, de nem tudják még, mik szeretnének lenni. Másrészről pedig nyilván azoknak, akik tényleg jogászok szeretnének lenni, akiknek maga a jogászi hivatás tetszik. Akiknek pedig nem ajánlanám annyira, azok, akik okosak, érdekli őket a közélet, viszont nem szeretnek annyira tanulni, nem szeretnek magolni. Ilyenkor szerintem érdemesebb valami szintén univerzális, de rövidebb, könnyebb - például társadalomtudományi vagy gazdasági - szakot választani, más különben szenvedés lesz a legalább öt (de inkább több) év egyetem. Összességében szerintem mindenképpen érdemes utána kérdezgetni, beszélgetni jogászokkal a munkájukról, mielőtt eldöntitek, hogy ebbe az irányba tanulnátok tovább.