Galatóczki Rebeka
503 éve indult el a reformáció, mely az emberiség történetében egy teljesen új korszakot nyitott. A hitújítás mozgalma futótűzként terjedt el Európában (és később mindenütt) gyökeres változásokat hozva a hitéletben.
ÚJ KORSZAK, ÚJ VILÁG
A 14-15. századi Európában a reneszánsz és a humanizmus szellemi áramlatai teljesen új felfogást és gondolkodásmódot hoztak. Az emberközpontúság eszménye hirdette a műveltséget, s ezzel együtt a művelt ember az erkölcsi minőség mértéke is lett. Az ismeretlen kutatása pedig egyre nagyobb hatást gyakorolt erre korra, s ahogyan Kolumbusz Kristóf fizikai értelemben fedezett fel egy új világot, addig a reformáció egy hatalmas transzcendens birodalom kapuját nyitotta meg az emberek előtt, lerombolva azokat a hamis látásokat, amelyek addig válaszfalként működtek az egyén és Isten között.
A WITTENBERGI HATTYÚ FELLÉPÉSE
Az 1483-ban, Eisenach-ban született Luther Márton volt a reformáció szellemi atyja. De mégis hogyan is lett egy Ágoston rendi szerzetesből, egy világméretű ébredés elindítója? Nagy fordulatot akkor vett az élete, amikor Stotternheim-nél egy villám majdnem belecsapott – ekkor megfogadta, hogy szerzetes lesz. Rómában pedig meggyőződött a pápai udvar romlott erkölcséről: elvetette a katolikus egyház hatalmát és gazdagságát. Válaszul 1517. október 31-én, a németországi Wittenbergben kitűzte 95 tételét, melyben az egyházat bírálta: a Szentszék által diktált hivatalos vallásgyakorlat számos ponton szöges ellentétbe került a Biblia alapelveivel, ilyen volt például az V. századtól elterjedt csecsemőkeresztség. Az emberek egyre nyitottabbak lettek az új vallási tanok befogadására, melynek terjesztésében sokan tevékenykedtek. De nemcsak az üzenet, hanem Luther neve is hamar ismertté vált az európai hatalmasságok, s pápák körében: ahogyan korábban a konstanzi zsinaton, ezúttal is el akarták némítani a vallási reformok nagyjait. Luther azonban nem hátrált meg, folytatta munkásságát, s az ébredés mozgalma mellé sikerült a társadalom egyre szélesebb rétegeit állítania. Meggyőződése volt az, hogy ennek az ébredésnek sorsa természetfölötti szinten dől majd el. Igaz volt, amit a korábbi reformátor, Husz János mondott a máglyán való égetése előtt:
„A libát ugyan ma elégetitek, de annak hamvából egy hattyú támad majd fel.”
Száz év múlva abból a hamuból pedig valóban egy hattyú elevenedett meg: ez a hattyú volt Luther Márton, akihez később olyan reformátorok csatlakoztak, mint Kálvin János, Ulrich Zwingli, Szervét Mihály és Münzer Tamás.
AZ ÍRÁS UTAT TÖR
Luther kijelentette, hogy a hit megszerzéséhez nem az egyház tanítása vezet el, hanem az isteni kinyilatkoztatás egyetlen forrása: Sola Scriptura, vagyis egyedül az Írás: a Biblia tanulmányozása. „Az igaz ember pedig hitből él” – a Rómabeliekhez írt levél is ezt támasztja alá, mely Luther Mártonnak is nagy üzenet volt az életében. Ő maga fordította le német nyelvre az Újszövetséget, majd ebben egyre többen támogatták Európa egyes országaiban. Guttenberg vívmánya, a könyvnyomtatás pedig segített a Szentírás terjesztésében, hogy minél szélesebb rétegekhez jusson el Isten üzenete. Magyarországon ez ügyben Sylvester János és Károli Gáspár tevékenykedett.
Az Írás utat tört ahhoz, hogy felismerhessük, az általunk gyakorolt hitnek döntő hatása van az életünkre, s egy sikeres életpálya kulcsa a Szentírás betöltése. Az Istennel való találkozásnak pedig alapfeltétele, hogy a Bibliában található Igét, és annak írott formáját Isten Szelleme megelevenítse, mert a Szellem adja az életet, így tudnak a Bibliában található kijelentések életre kelni, behatolni az emberek szellemébe. S így kapunk mi is vezetést az életünk minden egyes területén.
