A koronavírus utáni világ

A világ kezd rádöbbenni, milyen lesz azzal a tudattal élni, hogy bármikor kitörhet újra a vírus. Egyértelművé vált, hogy a világjárvány  gyárakat tud szétrombolni, és kulturális és gazdasági trendeket tud felgyorsítani. Emellett világ vezetőinek is nagyobb hatalmat ad a törvényhozásban.

‍
A POLITICO újságírói megannyi szakértőt és döntéshozót kérdeztek meg a jövőt illetően, hogyan látják a világ helyzetét.

‍
Íme a válaszok esszenciája:

‍

Ha a mostani trendek folytatódnak, a koronavírus krízis....

1. ...véget vet az iroda korszakának

Nagy ütést kapott ez a szakterület is, sok iroda a vírus csillapodása után se fog működni, míg más vezetők a karanténidőszakban sem bocsátottak el senkit, hanem mindenki home office-ból dolgozik.
A vezetők rájöttek, hogy a videókonferenciák mennyire produktívak, sokszor könnyebben tudnak döntéseket hozni, mert mindenki koncentrál. A német munkaügyi miniszter, Hubertus Heil, a jövőben be is vezet egy törvényt, ami engedélyezi, hogy a krízishelyzet után is otthonról folytathassák munkájukat az emberek. Statisztikák szerint, 2022-re már 30%-a a dolgozóknak a hét bizonyos napjain már otthonról fog dolgozni. Nem kizárt, hogy az iskolák esetében is jönnek majd hasonló változások.

‍

2. ...romba döntheti az éttermi étkezést

Nyilván nehéz elképzelni, hogy az európai ember elszakadjon a kávézók, éttermek kultúrájától. De ha csak Kína példáját nézzük, aki valamennyivel előttünk jár a vírus lefolyását illetően, azt láthatjuk, hogy az emberek vonakodva, bizonytalanul látogatják az éttermeket. Ez természetesen nem befolyásolja az európai emberek viselkedését, de minden bizonnyal óvatosabban fogunk közlekedni.

Kínában sok étterem újra megnyitotta kapuit, viszont olyan extra biztonsági intézkedések mellett, hogy teljesen megváltoztatta az éttermi étkezés életérzését: a pincérek maszkban és kesztyűben fogadnak, megmérik a vendégek hőmérsékletét, majd az érkezők helyet foglalhatnak a foghíjas, másfél méteres kihagyásokkal elhelyezett asztaloknál. Azért az éttermi háttérzene és jó fogások így is feledtethetik a körülmények szokatlanságát.

‍
3. ...csökkenti az élelmiszerláncok nagy választékát

A vírus első érzékelhető hatása itt nyilvánult meg: a pánikvásárlásban. Mindenki tudhatja, miről van szó: üres polcok, fojtott félelem a levegőben, harc az utolsó WC-papírért... Később az országhatárok lezárásával megnehezítették a nemzetek közti kereskedelmet is.
Az Európai Mezőgazdasági Miniszter azt mondta, hogy Európának meg kell termelnie a saját élelmiszerét, a saját mezőgazdasági szakembereivel, ez pedig nagy mértékben meg fogja változtatni a világkereskedelmet.

‍
4. ...ösztönözni fogja az embereket, hogy egészségesen étkezzenek

A karantén mindenkit a saját konyhájába csalt, és a jól ismert kovászos kenyerek és csokis kalácsok ma már szinte minden család otthonában megtalálhatóak. Sokan pedig már a zöldségest választják alapanyagok beszerzésekor, nem a hipermarketeket, ami jó lehetőség, hogy támogassuk a helyi vállalkozókat, és a fertőzésveszély is kisebb egy kisboltban, mint a zsúfolt multinacionális vállalatok üzleteiben.

‍
5. ...előmozdítja, hogy online formában járjunk csak zöldségeshez

Az online megrendelések javára van, hogy sokan nem merik elhagyni otthonukat. Amíg Nagy-Britanniában a Tesco online kiszállítása lett népszerű, addig sokan ételkiszállító start-up vállalkozásokat indítottak Európa-szerte. Az online kereskedelem annyira fellendült, hogy az EuroCommerce vezetője, Christian Verschueren szerint ez a vírus végeztével se fog leállni, hanem csak megerősödik.
Ez akár jelentheti a supermarketek eltűnését is? Bár az amerikai Amazon eladó nélkül működő boltjainak technológiája egyre populárisabb lesz, Európában még nem kell tartani a hagyományos boltok, helyi zöldségesek felszámolásától. Ezt a teret még egyáltalán nem lehet teljesen átengedni a robotika vívmányainak, szükség lesz a jövőben is eladókra, emberekre.

‍
6. ...a biciklit teszi “királlyá”

Úgy látszik, a nagyvárosok, mint Berlin, Amsterdam, Milánó, arra készülnek, hogy a bicikli lesz a fő közlekedési eszköz a jövőben. Végülis a lehető legpraktikusabb módon lehet a távolságot megtartani, miközben az ember mozog és a szabadban van. A városokban is érezhető, hogy már most tisztább a levegő. Bár ez egy kompromisszum lesz az autósokkal szemben, mivel minél több helyet szabadítanak fel a biciklisek számára, annál több szabályozás jut a gépjárműveknek. Bécsben már pár utcáról ki is tiltották az autókat, míg Franciaországban a környezetvédelmi miniszter minden városnak pénzt akar adni a bicikliutak kiépítésére.

‍
7. ...újrarajzolhatja a városok térképeit

„A kisvárosok, helységek, faluk összefogása sokkal fontosabbnak ígérkezik, mint a globális hatékonyság.” -mondta a Bank of England vezetője. Az embereknek kicsiben kell cselekedni, hogy az nagyban megnyilvánulhasson.
  Párizsban pedig olyan ötletek merültek fel szocialisták részéről, hogy Párizs városából egy kollektív önellátó közösséget hozzanak létre, ahol a lakók 15 perces sétával elérhetnek mindent, zöldségest, gyógyszertárat, parkokat, iskolákat, munkahelyeket. Ezzel mind a napi hosszú közlekedés, ingázás nagy stresszfaktorait szeretnék kiküszöbölni egy szerintük békésebb élet reményében. Ez nem az első krízis, ami megváltoztatta az elavult közlekedési normákat: az 1755-ös portugáliai földrengés után a semmiből építették újjá Lisszabont, ami az első modern elrendezésű város lett egész Európában.

‍
8. ...a tech óriásokat közösségi segédként fogják bemutatni

A krízishelyzetben sok ember az államhoz fordul segítségért. A COVID-19 esetében, a techóriásokhoz is fordultunk. A Facebook a nemzeti közegészségügyi szervekkel kooperált, hogy az embereket tájékoztassa a fejleményekről, a Google is hasonlóan tájékoztat mindenkit, hogyan legyen biztonságban, az Amazon pedig ez idő alatt a jobb keze lett megannyi ország postáinak a kiszállítással: az emberek teljesen ráhagyatkoznak az óriásvállalatra a zöldségektől kezdve a toalettpapíron át. Teljesen átírhatják a társadalmi normákat: képzeljük csak el, milyen lenne a nemzeti kormányhivataltól Whatsapp-on kapni a hírt a fejleményekről, vagy ha az Amazon szállítaná ki a gyógyszereket az idős embereknek… lehetséges, hogy az idő múlásával ezek a privát cégek teljesen összeolvadnak a kormány szerveivel.

‍

9. ...megbonthatják az adatvédelmi jogokat

„Nagyon sok, rövid időre vonatkozó szükségintézkedés része marad az életünknek. Ez a természete a vészhelyzeteknek.” -mondta Yuval Noah Harari, izraeli filozófus. A kormányok a jelenlegi helyzetben ezernyi telefonlehallgatást, megfigyelési trükköt vetettek be a krízishelyzet miatt. Erre a helyzetre az EU adatvédelmi felügyelője is rávilágított: „Ha létrehozunk egy megfigyelő rendszert… az itt is fog maradni.” Ha a vírushelyzet után úgy is döntünk, hogy egy olyan világban akarunk élni, ahol nincs helymeghatározás, megfigyelés, lehallgatás, adatvédelmi visszaélés a kormányok részéről, ezek az eszközök, fegyverek mindig kéznél lesznek.

‍

10. ...teljes hatalmat adhatnak az EU-nak a közegészségügyben

Több mint 6000-en írtak alá egy olyan petíciót, ami teljesen átruházná a hatalmat az Európai Unióra, hogy minden ország felett, mint szövetségi állam döntsön egészségügyben. A jövőben felmerülhet a lehetőség, hogy a következő világjárványnál az országok, városok lezárásáról az EU dönt a tagállamok feje fölött…

‍

+1... a szakértők újra „nagyok” lesznek

Sok tudós előre jelezte, hogy egy ilyen vírus könnyen kialakulhat, így ezek után sokkal több figyelem irányulhat a tudósok, szakértők véleményére a politikában is.

Forrás: POLITICO

‍