- Tudom, hogy te most szükségét érzed, de nagyon át kell gondolnunk,

hogy kimegyünk-e. A vírus bármelyik sarkon leselkedhet ránk. Először

hideg fejjel mérlegelni kell: megéri-e a kimenetel, annak fényében, hogy

elkaphatjuk a vírust? Ne nézz így rám, tudom, hogy neked megérné.

Tudom, hogy nem bírod a bezártságot és bármit megtennél a friss

levegőért. Én is így vagyok ezzel. Már egy hónapja vagyunk a lakásban

és az ablakot sem nyitottam ki, nehogy valaki beköhögjön rajta. Az, hogy

a hetedik emeleten lakunk, az részletkérdés. Elővigyázatosnak kell lenni.

Megértem a helyzetedet, de gondolj rám is. Persze, tudom, hogy lehet,

hogy nem is találkozunk senkivel, de ha mégis akkor annak beláthatatlan

következményei lehetnek. Hogyha úgy döntünk, hogy kimerészkedünk,

be kell öltözni a védőruhába. Maszk, kesztyű, fertőtlenítő és wc-papír.

Igen, wc-papír is kell. Nem azért vásároltam fel a Cba vécépapír

készletét, hogy ott porosodjon a pincében. Nagyon is hasznos lesz az,

meglátod. Még nem tudom mire, de fel kell készülni minden

eshetőségre.

A következő teendő az útvonal megtervezése. Ennek legfontosabb része

annak eldöntése: lifttel menjünk, vagy lépcsőn. Mindkettő nagyon rizikós.

A lépcsőház ugyan nyitottabb tér, de ha ott összefutunk valakivel,

muszáj elmenni mellette. A lift viszont zárt, de ha megoldjuk, hogy

rajtunk kívül senki se jöjjön, akkor talán jobb megoldás, mint a lépcső.

Ha valaki más is be akar szállni, ellökjük és gyorsan bezárjuk az ajtót.

Viszont számolnunk kell azzal az eshetőséggel is, hogy menet közben

fogják hívni a liftet és megáll. Ezt nem tudjuk megakadályozni. El kell

vetni ezt az ötletet is. Csak van valami más módja a kijutásnak. Megvan!

Összecsomózzuk a lepedőket, kilógatjuk az ablakon és lemászunk rajta.

Ez az! Ez lesz a megoldás! Már ha még mindig tartod magad ahhoz,

hogy feltétlenül ki akarsz menni...

- Tudod mikor hallgatom meg még egyszer az eszmefuttatásodat.-

gondolta a kutya és hátsó lábát elegánsan a szekrény felé emelte…